A hazai fizetőeszköz körüli események néhány hónappal ezelőtt kezdődtek. A nyár végén, miközben a BUX sorozatos csúcsdöntései már alig követhető tartományban jártak, a befektetési alapok folyamatosan vásároltak, a szakértők pedig a növekedés kifulladásától tartottak, a forint egyre erősebb lett az euróval szemben. Az első komolyabb megrázkódtatást az okozta, hogy a pénzügyi tárca vezetője beismerte: az államháztartás hiánya jóval nagyobb a korábban publikáltnál. A befektetők a hír hatására eladásba kezdtek. Az elemzők már a felfutás időszakában megjósolták, hogy a „fák nem nőnek az égig”, az emelkedéseket mindig gyengülések, a vásárlásokat pedig eladások követik. Az történt tehát, amit a szakértők vártak, csupán annyi volt az eltérés, hogy a piac később reagált az eseményekre.
A befektetők komolyan vették az elemzők véleményét: még azok is átcsoportosításba kezdtek, akik nem rendelkeztek túl nagy portfólióval, a növekedés végére vártak, és tartották vagy vették a papírokat. A szakértők a közelmúltban már egyre többször nyilatkoztak úgy, hogy van jobb hely is a tőkebefektetésekre, mint az ingoványos magyar talaj. Ennek ma is minden alapja megvan, hiszen miközben az Amerikai Egyesült Államokban a tízéves kötvények kedvező kamatokat ígérnek, a magyar makrogazdasági adatok nem túl jók.
Így aztán a tőzsdei eladásokat az utóbbi hetekben sorozatos forint- gyengülések követték, a tőke kivonása elindult. A forint kurzusa a BUX árfolyamához hasonlóan mozog: míg a tőzsdei indikátor valahol megrekedt a 20-21 ezer pont között, a forint elhagyta a 240-es szintet, és átlépte a 250-es határvonalat. Többen – főként azok, akiknek a gyengülés hasznukra válna – már 260 forintos eurót jósolnak. A normális szint jelenleg a 250-255 forint között van. Az elemzők jórészt továbbra is a forinttal szembeni lépéseket javasolják, a magyar fizetőeszköz helyett inkább a lengyel zloty vásárlására hívják fel a befektetők figyelmét.
Változatlan kamatszint várható. Változatlan alapkamatra számít a hazai és külföldi elemzők többsége, akik szerint a jegybank monetáris tanácsának mai ülése nem csökkenti tovább, de nem is emeli fel a jelenleg hatszázalékos jegybanki alapkamatot. A Reuters hírügynökség felmérése szerint a következő hónapban sem változik a kamatszint, jóllehet szeptemberben még úgy tűnt, év végéig még két vagy három alkalommal nyílik lehetőség a kamat mérséklésére. Az alapkamat legalább három hónapig tartó befagyásának oka az elemzők és a devizakereskedők szerint a Magyar Nemzeti Bank óvatossága, az elmúlt hónapok eseményei ugyanis bebizonyították, hogy a gyorsan változó nemzetközi befektetői környezet és a magyar államháztartási hiány növekedéséről szóló hírek erőteljesen meg tudják mozgatni a forint és a magyar állampapírok árfolyamát. (Sz. E.)
