Az év végéig megszűnik a magyarországi off-shore szabályozás: így a jelenlegi négyszázalékos társaságiadó-kulcs 16 százalékra módosul, s e cégek elveszítik az iparűzési adó fizetése alóli mentességüket. Eddig azonban úgy tűnt, hogy az off-shore cégek nagy része mégsem áll tovább, mert a tervek szerint fennmaradt volna a kamat- és jogdíjbevétel utáni 50 százalékos adómentesség, s ez a jövő évtől nem számítana bele az iparűzési adó alapjába sem. A Világgazdaság információi szerint az Európai Bizottság adóversenyt vizsgáló bizottsága úgy ítélte meg, hogy nem EU-kompatibilis ez a magyarországi szabály, mert a kamatbevétel 50 százalékára adómentességet biztosít. Kelemen János, a PricewaterhouseCoopers cégtársa lapunknak elmondta: a brüsszeli döntés megváltoztatására nincs mód, ezért inkább a hatálybalépés idejét kellene öt–tíz évvel kitolni.
Ehhez azonban a kormánynak mihamarabb halasztást kellene kérnie az Európai Uniótól. A brüsszeli döntés miatt azoknak a cégeknek, amelyek csoporton belüli finanszírozással foglalkoznak, a duplájára emelkedne az adóterhük. Állítását példával támasztotta alá: eddig ha egy cég kölcsönfolyósítás esetén 100 dolláros kamatbevételt ért el, akkor négydollárnyi adót fizetett. Ha jövőre nem lenne változás, akkor 16, kamatkedvezménnyel pedig nyolc dollárt kellene fizetnie. Ez elfogadhatatlanul jelentős tehernövekedés, így nagy a valószínűsége, hogy a kölcsönök folyósítását a cégek átviszik egy másik országban létrehozott fióktelepükhöz. Kiemelte: ez esetben a vállalkozás külföldön fog adózni, s csupán annyi a kérdés, hogy Magyarország megadóztathatja-e a nyereséget.
A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint egyéb más ösztönzőkre is szükség lenne, hogy az érintett vállalkozások hazánkban maradjanak. Magyarországon a múlt év végén a több mint 800 off-shore vállalat többsége csoporton belüli finanszírozást vagy licenctevékenységet végzett, amelyért kamat-, illetve jogdíjbevételt könyvelt el.
origo.hu
Kegyetlen gyilkosságot tervelt ki két rab a szegedi börtönben
