Meglehetősen lehangoló gazdasági körülmények közepette próbál életben maradni a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház, jövője kétséges. Kétszázmillió forintos adósságállománya miatt megpecsételődni látszik az abaúji térség egészségügyi központjának sorsa, miközben rendkívül színvonalas ellátásban részesülnek a betegek – tájékoztatta lapunkat Tiba Sándor igazgató-főorvos. Emlékeztetett: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat néhány hónappal ezelőtt önkormányzati biztost nevezett ki az intézmény anyagi helyzetének stabilizálása céljából, ám úgy tűnik, a fenntartó nem képes úrrá lenni a nehézségeken. Szerinte az adósság okozta gondokat éppen a mostani kormány idézte elő, amikor a betegellátás finanszírozásának átalakítására tett intézkedéseivel egyszerűen lehetetlenné tette a veszteségmentes működést. Természetesen nem csupán Szikszó esett bele az adósságcsapdába az elmúlt két év során, hanem az ország szinte minden kórháza, viszont a sorstársakkal ellentétben csak itt szüntetnének meg osztályokat. A megyei fenntartású intézmény vezetője nem érti, miért szeretnének december 15-én gyors döntést hozni a kórház sorsáról, hiszen még az alapvető működési feltételekről szóló koncepciót sem dolgozták ki.
Az igazgató kijelentette, politikai indíttatású törekvések helyett a szakma szempontjait kellene figyelembe venni, s azért mondta ezt, mert tudja, a hatalmas adósságállományt felhalmozó kórházak közül egyedül a szikszóit szándékozzák működésében korlátozni, úgymond átminősíteni elfekvő kórházzá. Szerinte ezzel az erővel több tucat egészségügyi intézményt lehetne bezárni, de a többiek esetében szó sincs a feladatok csökkentéséről. Emlékeztetett: a konszolidációs program részeként a szikszói kórház 2002-ben szerkezetátalakítást hajtott végre, s aktív ágyakat minősített krónikus ágyakká, miközben néhány szakirányú feladattal bővítették az egyébként sem kevés ellátási terület számát. A fejlesztés eredményesnek bizonyult, közben a kórház 2003-ig ledolgozta adósságállományát, s nem volt lejárt határidejű tartozása. A finanszírozás rendszerét 2004 januárjában változtatták meg, bevezették az úgynevezett teljesítményvolumen korlátot, ami annyit jelent – hívta a fel a figyelmet Tiba Sándor –, hogy a szaktárca illetékesei szerint optimálisnak tartott beteglétszám fölött nem támogatják anyagilag az ellátást, s pénzelvonással büntetnek a gyógyításért. Tavaly ugyan több beteget fogadott a szikszói kórház, mint 2003-ban, a bevétel mégis hetvenmillióval csökkent. Az igazgató közölte, 2005 nyarára túllépték a százmillió forintos lejárt határidejű adósságállomány mértékét. A megyei önkormányzat önkormányzati biztosokat nevezett ki, s ezek a biztosok szeptember 19-e óta teljesen átvilágították a kórházat. Gazdasági szakemberek lévén gazdasági szemüvegen át nézték a működést, s megállapították: az aktív szülészet, a nőgyógyászat, a sebészet, az intenzív ellátás okozza a veszteséget. A mostani finanszírozás tükrében az adósságállomány csak tovább nőhet ebben a formában, tehát a változtatás időszerűvé vált, legalább is a biztosok állítása szerint.
Az igazgató-főorvos rámutatott, a december 15-i közgyűlés négy alternatíva közül választhat. Vagy teljesen megszüntetik a kórházat, vagy összevonják egy másikkal. Minthogy az utóbbi bevezetésével semmi sem változna, ezért beszüntetnék a sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati, illetve intenzív tevékenységet, helyette krónikus ágyakat kellene létrehozni. Megmaradna az aktív belgyógyászat csökkentett dolgozói létszámmal, szinte feladatok nélkül. Tiba Sándor rámutatott, ez a törekvés rendkívül veszélyes, mert az aktív belgyógyászat nem működhetne sokáig sebészet, szülészeti és intenzív osztályos háttér nélkül, s csak a hozzá nem értésnek tulajdonítja, hogy a gazdasági szakemberek így hoznának létre egy elfekvő intézményt Szikszón az abaúji betegek rovására. Miután a kórházat másfél milliárd forintért felújították, Tiba Sándor érdekesnek tartaná, ha újabb beruházással visszafejlesztenék a kialakított korszerű részlegeket.
Szuchy Róbert, a szülészet-nőgyógyászat szakmavezető főorvosa felháborodásának adott hangot a tervezett átalakítás, netán leépítés miatt, mert úgy véli, amikor végre sikerült rendkívül magas színvonalra emelni az ellátás minőségét, akkor próbálják tönkretenni a kórházat. Állítja, miközben minden szakember a születések számának csökkenéséről panaszkodik, addig Szikszóra a megye más területeiről is jönnek szülni, továbbá gyógyulni. Elmondta, tavaly hatszáz szülést vezettek le, ezerkettőszáz műtéti beavatkozást hajtottak végre a világszínvonalú technika alkalmazásával. Megjegyezte, e két szám az idén várhatóan tíz százalékkal emelkedik. Ezek a tények, s mégis le akarják építeni a kórházat. Az orvosok és szakápolók közül többen véleményt formáltak, de az adott helyzetre való tekintettel szinte senki nem adta nevét. Azt hiszik, az érintett lakosság még semmilyen ismerettel nem rendelkezik az intézmény kilátásait illetően, s biztosak abban, hogy óriási ellenállásba ütközik majd a kórházi leépítés terve. A megkérdezett betegek szerint a környékbeliek – ha kell – testükkel védik meg. Erre jó példa volt az 1995-ös bezárási kampány, akkor ugyanis élőláncot alkotva óvták az intézményt a betolakodókkal szemben.
Ódor Ferenc, a Komárom megyényi nagyságú abaúji térség fideszes országgyűlési képviselője, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés előző elnöke meglehetősen éles hangon bírálta az egészségügyi tárca illetékeseit, hiszen valójában az Orbán-kormány idején másfél milliárd forint ráfordításával felújított egészségügyi intézmény teljes leépítésére tesznek újra kísérletet a szocialisták. Mint mondta, 1995-ben már megpróbálták bezárni, akkor nem sikerült, most azonban racionalizációs szlogenjüket hangsúlyozva osztályok megszüntetését tervezik. Ez lenne a leépítés első üteme, ami egyelőre csak próbálkozás a kormánypárti többségű megyei önkormányzat részéről. Úgy véli, az 1920-ban átadott egészségügyi centrum jobb sorsra érdemes, s méltánytalannak tartja, miszerint az elmúlt hónapban 45 dolgozót, s újabb 25 alkalmazott elbocsátására tettek javaslatot az önkormányzati biztosok. A képviselő tudatos rombolásról beszél, s szerinte a kormánypárti egészségpolitikusok úgy cselekszenek, mintha a kádári rendszerben élnének. Szerinte az egészségügyi finanszírozásra vonatkozó új rendelkezések tovább mélyítik az ágazat válságát, és sajnálja, hogy a kormányzati tudatlanság, önteltség párosul az emberek iránti közönnyel.
Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés szocialista elnöke sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta értesüléseinket, azt azonban közölte, napokon belül nyilvánosságra hozzák álláspontjukat a szikszói kórházzal kapcsolatban.

Halálos motorbaleset történt az M3-ason – fotók