Németország hét új dandárt állít fel az orosz veszély miatt

A NATO hét új dandár, vagyis mintegy 40 ezer katona, biztosítására fogja felkérni Németországot a szövetség következő védelmi célkitűzései keretében, értesült a Reuters három, névtelenséget kérő forrásból. Az új célértékekről a tagállamok védelmi miniszterei jövő héten döntenek, míg a végső jóváhagyás a júniusi csúcstalálkozón várható. Németország tovább fegyverkezik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Friedrich Merz német kancellár Forrás: AFP

A katonai készültség drámai emelésére azért van szükség, mert a NATO szerint Oroszország az ukrajnai háború óta „sokkal súlyosabb fenyegetést” jelent a szövetség számára. A szövetség teljes dandárcélja 120–130 közé nőhet, ami ötvenszázalékos emelést jelentene a jelenlegi 80 körüli értékhez képest. A tervek szerint Németország hét új dandárral járul hozzá ehhez az erőfeszítéshez.

Németország tovább bővíti hadseregét
(Fotó: AFP)

Németország tovább bővíti hadseregét

Németország 2021-ben vállalta, hogy 2030-ig tíz dandárt biztosít a NATO számára. Jelenleg nyolcat tud felmutatni, a kilencedik pedig Litvániában van kiépülőben, és 2027-re válik bevethetővé. 

A hét új dandár biztosítása – források szerint – komoly kihívás elé állítja Berlint, hiszen a Bundeswehr jelenleg is húszezer katonával kevesebbel rendelkezik, mint a korábban kitűzött 203 ezres cél.

A védelmi minisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni a NATO döntéshozatala előtt álló kérdéseket, ugyanakkor jelezte, hogy a haderőtervezési célkitűzések szigorúan titkosak. Egy NATO-illetékes annyit mondott: 

Az új célok ambiciózusak, de a védelmi terveinkből és elrettentő stratégiánkból következnek.

Költségvetési fordulat következett be

A háttérben Németország történelmi lépést tett azáltal, hogy fellazította az alkotmányos adósságféket, lehetővé téve a védelmi kiadások jelentős növelését. A júniusi hágai csúcson a NATO új főtitkára, Mark Rutte azt fogja javasolni, hogy a tagállamok emeljék meg a védelmi kiadási célt a jelenlegi 2 százalékról 5 százalékra. 

Ebből 3,5 százalék menne közvetlen hadikiadásokra, 1,5 pedig általános biztonságpolitikai célokra.

Közben egyre nagyobb aggodalmat kelt Európában, hogy az Egyesült Államok, Donald Trump elnöksége alatt, már nem tekinti elsődleges feladatának az európai biztonság garantálását. Washington idén kezdi meg a konzultációkat csapatcsökkentési terveiről, ám ezek a NATO mostani célkitűzéseiben még nem szerepelnek.

Németország és Lengyelország a keleti védvonal kulcsai

A hidegháború idején Németország még félmillió aktív katonát és 800 ezer tartalékost tartott fenn. A hidegháború után Berlin és a térség többi országa is leszerelte hadseregeit, azonban most, az ukrajnai háború következtében Európa újra fegyverkezik. Carsten Breuer, a német vezérkari főnök utasította az ország fegyveres erőit, hogy 2029-re teljesen felszereltek legyenek. Ekkorra ugyanis arra számítanak, hogy Moszkva újjáépíti haderejét olyan szintre, amely lehetővé teszi számára a NATO-területek elleni támadást.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP)