Németország: a sorkatonaság visszaállítását sürgetik

Friedrich Merz német kancellár ambiciózus célt tűzött ki: Németországnak kell rendelkeznie Európa legerősebb hadseregével. Az ehhez szükséges milliárdos különalap már rendelkezésre áll, ám a terv megvalósítását egy akadály hátráltatja – a német hadsereg, a Bundeswehr, nem tud kapcsolatba lépni közel egymillió potenciális tartalékosával.

Németország a sorkatonaság visszaállítását fontolgatja Fotó: Michael Matthey Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A probléma gyökere a szigorú adatvédelmi szabályozás: a korábban szolgálatot teljesítő, de azóta leszerelt katonák elérhetőségei nem állnak a hadsereg rendelkezésére. 

Patrick Sensburg (Forrás: Facebook/Patrick Sensburg)

Patrick Sensburg, a Német Tartalékosok Szövetségének elnöke egy interjúban így fogalmazott: 

Ez őrület. Egyszerűen elvesztettük a kapcsolatot ezekkel az emberekkel.

Az ok: 2011-ben Németország felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, és ezzel együtt megszűnt az adatok nyilvántartása is. Berlin szerint azonban az orosz fenyegetésre való reagálás szempontjából elengedhetetlen lenne a tartalékos állomány bővítése, írja a Merkur.

Kétszázhatvanezer tartalékosra lenne szükség – jelenleg csak hatvanezer van

Carsten Breuer, a Bundeswehr vezérkari főnöke szerint legalább 260 ezer tartalékosra lenne szükség ahhoz, hogy Németország felkészülten nézzen szembe egy esetleges konfliktussal Oroszországgal szemben. A jelenlegi állomány csupán 60 ezer fő, tehát mintegy 200 ezer ember hiányzik.

A számítások szerint körülbelül egymillió olyan volt sorköteles él Németországban, aki még nem töltötte be a 65. életévét, így elvileg alkalmas lehetne a szolgálatra. A baj csak az, hogy a hadsereg nem tudja őket elérni – sem cím, sem telefonszám, sem e-mail nincs a birtokukban.

Carsten Breuer, a Bundeswehr vezérkari főnöke (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Alexander Welscher)

Sensburg felhívta a figyelmet arra is, hogy még az Afganisztánban szolgált 93 ezer katonával sem lehet kapcsolatba lépni. Abszurdnak tartja, hogy például a közszolgálati médiadíjat (GEZ) beszedő hatóság továbbra is képes megtalálni az állampolgárokat költözés után is, míg a Bundeswehr tehetetlen. A Boris Pistorius vezette védelmi minisztérium vizsgálja az adatvédelmi szabályokat.

„Folyamatosan vizsgáljuk, hogyan lehet az adatvédelmi szabályokat összehangolni a tartalékos toborzás követelményeivel” – állt a közleményben. Annyi előrelépés történt, hogy 2021 óta az aktív szolgálatból kilépő katonákat automatikusan regisztrálják tartalékosként.

Sensburg szerint azonban legalább egymillió tartalékosra lenne szükség a valódi honvédelmi képességekhez. A NATO számításaira hivatkozva elmondta: egy keleti fronton zajló háború esetén naponta akár 5000 katona is eleshet. Szerinte a jelenlegi önkéntes alapon működő rendszer nem elég: 

Az 5000 fős éves önkéntes kvóta illuzórikus. Ez egy vicc.

Szorgalmazzák a sorkötelezettség visszavezetését

A tartalékos szövetség elnöke szerint a német politikának végre őszintén kellene szembenéznie a valósággal: 

Sorkötelezettség nélkül nem tudjuk elérni saját céljainkat, és egy háborút el fogunk veszíteni.

Az orosz–ukrán háború fényében sokan attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin néhány éven belül akár a NATO-területeket is célba veheti. Emiatt gyorsítják az európai országok a haderőfejlesztést.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke (Fotó: AFP/Jose Jordan)

A régi terv újramelegítve

Többször írtunk arról, hogy az egyre inkább háborúpárti Európai Unió nem támogatja a békét, inkább fegyverkezik. A sorkatonaság visszahozatala is az EU háborús készülődésére mutat. Az EU továbbra is folytatja a háborúpárti politikát, s a béke helyett, úgy tűnik, a háborúra rendezkedik be.

Régóta dédelgetett terv az Európai Unióban a kötelező sorkatonaság visszaállítása, amelynek legnagyobb szószólója a német Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke.

Németország volt az, amely nemrég konkrét lépést is tett az országban a 2011-ben eltörölt sorkatonaság visszaállítására. A Boris Pistorius német védelmi miniszter által előterjesztett terv egy svéd típusú rendszert vázolt fel, amelyben minden 18. életévét betöltő fiatal kapna egy kérdőívet, amelynek kitöltése a férfiak számára kötelező, a nők számára pedig opcionális lenne. A kérdőívek alapján hívnák be a fiatalok egy részét orvosi vizsgálatra, az azon alkalmasnak találtak pedig hattól 23 hónapig terjedő szolgálatot teljesítenének.

Borítókép: Németország a sorkatonaság visszaállítását fontolgatja (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Michael Matthey)