Épül a geostratégiai vezeték

Megkezdődött a szibériai gázt közvetlenül Németországba juttató északi gázvezeték építése. A még szeptemberben aláírt és geostratégiai szempontból az év egyik meghatározó fejleményének tekinthető orosz–német projekt egyértelműen növeli Európa energiaellátásának biztonságát, ugyanakkor bővíti Moszkva mozgásterét is. Ez a szállítási útvonal gazdasági és geopolitikai értelemben elsősorban Lengyelország, a balti államok és Ukrajna pozícióit gyengíti (Varsó és Kijev például a tranzitért cserébe hatalmas árengedménnyel kapják a gázt), ezért ezen országok határozottan tiltakoztak az építés ellen. Fenntartással fogadták az energiaellátás egyoldalúságát ily módon erősítő terveket Európa több országában is, az orosz–ukrán gázvita fellángolása azonban érezhetően Berlinhez és Moszkvához közelítették a balti vezeték bírálóit. Az északi irány lényegesen csökkenti az egyelőre csak a tervezőasztalon létező déli alternatíva, a Kaszpi-térségből Európába vezető Nabucco gazdaságosságát is. Ez a vezeték lenne egyébként hivatott az egyoldalú magyar függőséget is csökkenteni.
Az észak-európai gázvezeték a tervek szerint 2010-re készül el. A Balti-tenger alatti 1200 kilométeres szakasz Viborgtól indul és Greifswaldig tart, ára pedig becsülhetően ötmilliárd dollár. A megvalósításra létrejött konzorciumban 51 százalékos tulajdonnal bír a Gazprom, míg német részről az E.ON és a BASF a tagja. Az építés pénteki ünnepélyes kezdetén a Moszkvától 450 kilométerre északra fekvő Babajevóban megjelent Mihail Fradkov orosz kormányfő és Michael Glos német gazdasági miniszter is. A hangsúlyos német jelenlét egyúttal arról is árulkodik, hogy az új kormány sem bírálja felül elődjének a vezeték építésével kapcsolatos döntését. A lengyel fenntartásoknál fontosabbnak látszik Észak-Európa megduplázódó igényeinek megbízható kielégítése a következő tíz évben. Európa már csak azért sem ülhet ölbe tett kézzel, mert a világ készleteinek negyedét kitevő szibériai gázért versenyeznek a feltörekvő ázsiai országok is.