Mivel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) született bérmegállapodás teljesítéséhez a költségvetés nem biztosítja a teljes fedezetet, a TÖOSZ nem tekinti érvényesnek az egyezséget – derül ki a szervezet közleményéből. A mintegy ezerhétszáz önkormányzatot tömörítő TÖOSZ már a bértárgyalások során kikötötte: csak abban az esetben és olyan béremelésről hajlandó megállapodást aláírni, amelynek megvan a teljes központi fedezete. Bár az egyezség megkötésekor a kormány azt ígérte, hogy ötven százalékban feloldja az államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó fejezetét, a TÖOSZ szerint ez lényegében új, többletforrást nem eredményez. A kabinet ígérete ugyanis megegyezik a kormánypárti frakciók már korábban is ismert közös javaslatával, amely szerint az államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó 28 milliárd forintjából 15 milliárd forintot szabadítsanak fel.
*
Mivel a TÖOSZ ennek ismeretében sem látta biztosítottnak a béremelés fedezetét, a szervezet már az utolsó két bértárgyaláson sem vett részt. Az önkormányzati oldal nevében a Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke, Magyar Levente, Jászberény SZDSZ-es polgármestere írta alá a megállapodást – a TÖOSZ szerint felhatalmazás nélkül.
A közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke érvényesnek tekinti a béralkut. Szabó Endre szerint azt nem teheti semmissé az önkormányzati oldalon belüli felhatalmazással kapcsolatos vita. Kérdésünkre, hogy a megállapodásban foglaltak teljesítését fedezi-e a költségvetés, Szabó azt mondta: a büdzsében annyi átcsoportosítás, módosítás történt az önkormányzatokkal kapcsolatban, hogy konkrétan nem látja át a kérdést. A szakszervezeti oldal azért írta alá a megállapodást, mert a kormány közlése szerint van fedezet az önkormányzati bérekre – tette hozzá. Az OKÉT-ben szerdán született egyezség a közszféra jövő évi béremeléséről. A költségvetés lezárása napján aláírt megállapodás sokakat meglepett, mivel az önkormányzati oldal távolmaradása miatt a kormány és a szakszervezetek közötti kétoldalú egyezség volt várható. A megállapodás egyébként nem sokat hozott a nyolcszázezer fős közszféra számára, mivel a közalkalmazottak illetménye nem januártól, hanem csak áprilistól nő áltagosan három százalékkal. A köztisztviselői illetmények ugyancsak áprilistól nőnek 5,1 százalékkal. Rontja a megállapodás értékét, hogy a szakszervezetek végül elfogadták: a közalkalmazottak idei, szeptemberi béremelésének áthúzódó hatása beleszámíthat a 2006-os béralkuba.
Batiz András kormányszóvivő közölte: jövőre lesz pénz a béremelésére, a kormánynak ugyanakkor határozott célja, hogy takarékosabban bánjon az adófizetők pénzével.
Fúzió és megtisztulás. Beolvadt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) a Liga szakszervezetbe. Így 33 ezer új tagjával a Liga a harmadik legnagyobb konföderációvá vált. Rendkívüli kongreszszusán a szervezet módosította programját, hogy abban a fegyveres és rendvédelmi dolgozók speciális érdekei is megjelenjenek. Módosították az alapszabályt is, hogy az FRDÉSZ részt vehessen a Liga irányításában. – Az elmúlt tizenöt évben a szakszervezetek szétváltak, ez az első alkalom, amikor két szervezet képes volt a fúzió feltételeit megteremteni, összefogni – mondta Gaskó István, a Liga elnöke. A dolgozók elszánt védelmén túl Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke hangsúlyozta: elérkezett annak az ideje is, hogy „kivessék maguk közül” azokat, akik „szakszervezeti köntösbe bújva” nem a munkavállalók érdekeit szolgálják. (B. Á.)
