Fontos az ESA-tagság

Hat év múlva indulna el az első európai Mars-expedíció, és az utazást előkészítő Európai Űrügynökség (ESA) a bolygónk állapotát felügyelő szatellitrendszer kialakítását is elkezdi. Ebben a projektben azonban hazánk, bár tagja az Európai Uniónak, nem vehet részt, mivel még nem teljes jogú ESA-tag. A szervezet berlini tanácskozásán hazánkat megfigyelő státusban képviselő küldöttség egyik tagja volt Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, aki lapunknak a csatlakozás fontosságáról beszélt.

Kristály Lehel
2005. 12. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Először vett részt hazánk megfigyelőként az Európai Űrügynökség e héten zajlott miniszteri szintű tanácskozásán Berlinben. Magyarországot Jambrik Mihály, az informatikai tárca államtitkára és Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója képviselte. Küldöttségünk nevében Jambrik Mihály röviden felszólalt a tanácskozáson. Beszédében értékelte hazánk meghívását az eseményre, és a Magyarország és az ESA közötti kapcsolatok fontosságáról szólva beszámolt arról, hogy itthon megkezdődött a felkészülésünk az ügynökség teljes jogú tagságának elnyerésére, ami 2008-ban esedékes.
Both Előd lapunknak elmondta: berlini jelenlétünkkel országunk kifejezte, hogy a magyaroknak fontos a részvétel az európai űrtevékenységben. Európai uniós csatlakozásunk időpontja ugyanis épp egybeesett azzal, hogy Brüsszel egyre nagyobb hangsúlyt kezdett fektetni a saját űrprogramjára, amit leginkább a polgárok, a műholdas helymeghatározás és a környezetvédelem érdekében dolgozott ki.
A fejlesztéseket az unió a magyarok pénzéből is finanszírozza, ezért kell mihamarabb felvétetnünk az ESA-ba, és így majd nemcsak felhasználóként, hanem iparunk által fejlesztőként is élvezhetjük az ebből fakadó előnyöket – fejtette ki az igazgató. Both Előd azzal érzékeltette mindezt, hogy kívülállóként az ESA kiemelt programjaiban, így az ember nélküli Mars-expedícióban sem vehetünk részt. Elmondta azt is, hogy hazánk a nemzetközi űrtevékenységben nem ápol egyoldalú kapcsolatokat, mert nyitottak vagyunk Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok vagy India irányába, de utóbbi esetében is az okozza a legnagyobb akadályokat, ami nehezíti együttműködésünket Kínával vagy Japánnal, nevezetesen a szűkös költségvetés és a nagy távolság. Ezért a fontossági sorrendet és azt figyelembe véve, hogy mire elég az űrkutatásra fordított pénzünk, természetes, hogy hazánk az ESA, és nem India vagy a NASA felé törekszik – fűzte hozzá Both Előd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.