Hozzátette: az unió szintjén a büdzsé akkora hányadáról folyik a vita, amely a magyar költségvetésben „nevetséges” hatmilliárd forintnak felelne meg.
Az kérdés, hogy a régiónkra jutó, kétszeres Marshall-segélynyi pénzből jelenleg Magyarország számára nem teszik lehetővé az éppen olyan beruházásokat, amelyek létkérdésnek számítanak – mondta Gyurcsány. Hogy kinyissunk zsákfalvakat, hogy felszámoljuk a szegénytelepeket. Hogy szét lehessen választani a szociális helyi közlekedést, amely soha nem lesz rentábilis, a nyereséges, modern országos közlekedési hálózattól. A társadalmi kohézió szempontjából az ilyen típusú beruházások finanszírozását is engedélyezni kell az EU-pénzekből – érvelt. Ha ebben meg lehet állapodni, akkor nem az egy százalék egy százaléka a kérdés, hogy valójában mennyi van írva ebben a költségvetésben. A felhasználási szabályok megváltoztatásáért érdemes megküzdeni, érdemes az utolsó pillanatig nem engedni.
*
Mindenben, a támogatás öszszegében is születhet kompromisz-szum az uniós költségvetésről zajló tárgyalásokon – mondta Gyurcsány Ferenc csütörtök este az Info Rádió Aréna című műsorában. A miniszterelnök a megegyezés feltételéül azt szabta, hogy Magyarország legyen bent az egy főre jutó támogatások terén az első háromban, a Budapestnek járó pénzek pedig úgy legyenek felhasználhatóak, ahogy nekünk jó.
Ha ez megvan, akkor lehet kompromisszumot kötni, de „ennek mértékéről nem beszélhetek nyilvánosan” – fogalmazott Gyurcsány. A kormányfő szerint „nekünk egy igazán nagy problémánk van a költségvetéssel”, az, hogy nem igazodik a magyar igényekhez. Hiába építünk autópályát, amikor leérünk róla, már igen nagy problémák vannak. Az emberek többsége a panel- és bérházakat sem képes felújítani – többek között ebben kellene segítség. „Az lenne a jó, ha a nagy infrastrukturális beruházások 80-85 százalékát uniós forrásból lehetne finanszírozni” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: fontos, hogy fel is tudjuk használni a bejövő pénzeket.
origo.hu
Megvan, kiket jelöl a Fidesz alkotmánybírónak
