Kolbászok (6.)

Kísérlet egy kommunista gothai almanach megírására
Kommunikációs menedzser (ejtsd pijálj mánegér):

Kolbász Kálmán
Rizseshurkád címere
A hatalom akarása és az akarat hatalma – lehet, hogy ez különbözteti meg a Kolbászokból kiváltakat a többitől. Mondják egyesek. De ez nem igaz. Az sem, hogy a hatalom akarása nemi serkentő, ezért volt annyi gyerekük. Minden a hatalom valamilyen módosított formája. Ők a nehéz időkben, a Horthy-korszakban akarták a proletárhatalmat, hát ezért megérdemelnek némi hálát. Nekem maga K. Menyhért elvtárs, országgyűlési képviselő, a megyei tanács vb-alelnöke mondta:
Ha eléred a hatalmat, nem találsz semmit. Ő csak tudja! Amíg el nem veszel mindent az emberektől, hatalmad van rajtuk. Ha már mindent elvettél, akkor vége az uralmadnak. Ezt is ő mondta. Egy szó utáni szó utáni szó – ez a hatalom. Meg akié a nyilvánosság, azé.
Na de térjünk rá a lényegre. Hurkád legelső címere 1718-ból való. Bár a rizsesiek szerint a hurkádiak a múlt században (a 19.-ben – T. F.) készíttették el egy porlódi ötvössel, aztán bedobták a Tiszába, és mit ad isten: megtalálták. Az eredetiben kék mezőben, zöld erdőben sétált egy griffmadár, egyik kezében ekeszarv, másik kezében kard, fölötte liliomok.
Az új címerpajzs vörös, elfelezi egy kék folyó (a Tisza), két ezüstrombusz fényeskedik benne (Rizses és Hurkád, a két sziget); fölöttük egy arany kolbászfonat, alattuk három aranyló búzaszál – utalva a helység állattartó és növénytermesztő jellegére. A folyóban úszik egy vörös keszeg is, ez az ősi halászmesterségre utal. (Mióta az oláhok a Maros után a Tiszát is megölték, szomorú látvány; pedig a keszeg, pláne a vörös szárnyú a női szeméremtestre tett utalás is. Lásd: Hej, halászok, halászok… – T. F.)
Nem sokkal a hurkádi címer feltalálása után különös véletlen folytán megkerült a rizsesi pecsét is. Egy ócskás zsidónál, bizonyos Johann Botond Frankfurter-Straussnál leltek rá (SIGILLUM RISESIENSE ANNO 1707. felirattal). Egészen pontosan egy Berakia Schub nevű ember találta meg, aki sóhet ubodek, vagyis rituális mészáros volt. Bizonyos, hogy Hurkád (s tán Rizses is) sokkal korábban keletkezett, mint a pecsét meg a címer.
Az új város vezetése
Az 1983-tól városi rangra emelt nagyközség, Rizseshurkád kommunistáinak pártszervezetei teljes példaadással és példamutatással biztosítják, hogy városunkban is érvényesülhessen a párt vezető szerepe.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának (MSZMP PB) első titkára: dr. K. Jenő munkás
A PB ideológiai titkára: dr. K. Fülöp mezőgazdasági munkás
A PB gazdaságpolitikai titkára: dr. K. Károly pártmunkás
A KISZ VB (Kommunista Ifjúsági Szövetség Végrehajtó Bizottsága) titkára: ifj. K. Jenő
A KISZ VB tagjai: K. Béla, K. Éva, Szabóné K. Erzsébet, Rizses Rezső
Az úttörőmozgalom vezetője: K.-né Töltős Zsírzabella
A Hazafias Népfront (HNF) elnöke: dr. Hurka Mátyás
A HNF titkára: Toros Káposztáné Májas Füstölle
„Hurka kolbász és pástétom
Jó dolog a disznótor
Hurka kolbász és pástétom
Ezt kapjuk – a töltőtoll.”
Az évente megrendezett kolbásztöltő verseny indulóját néhai Boncz Géza et. (előtöltő) írta volt.
A Rizseshurkádi Hírharsona (főszer-fószer: Schwein Egon) adta közre: az 1983. január 5-én megtartott alakuló ülésen Rizseshurkád Városi Jogú Nagyközség Tanácsa titkos szavazással Kolbász Aladár vágóhíd-igazgatót választotta elnöknek.
A tanács elnökhelyettese: Hízó Imre, a Béke Mgtsz elnöke. A tanács vb-titkára: Sörte Dezső.
A V. B. tagjai: Miskájer Péter, Korpa Móric, Szalonna Tüdőné, Moslék Milán.
A Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke: dr. Hentes Iván, a Kötőipari Szövetkezet elnöke.
Rizseshurkád politikai vezetése képes biztosítani településünk politikai stabilitását, egy megújított közmegegyezés alapján. Ehhez számítunk lakosságunk minden rétegére, minden, jövőnkért felelősséget érző állampolgárára.
Hagyományos értékeink megőrzésében, újjászületésének folyamatában, mindennapi gondjaink megoldásában részt vállalnak egyházaink is. Az idősek, a nagycsaládosok, a halmozottan hátrányos helyzetűek, az árvák számíthatnak rájuk. Rizseshurkád lelkészei: Mészáros Vazul és Vágó István plébánosok azonosulnak lakosságunk érzelem- és gondolatvilágával. Ebben a szellemben dolgozik Sózó Tas református lelkész is. A disznóvágók védőszentje Remete Szent Antal, az ölések idejére Disznóölő Szent Tamás apostol (december 21.) utal, ez a városi jogú nagyközség városnapja is.
A rendőrség és a munkásőrség
Társadalmi, politikai életünk megrázó eseménye volt az 1956-os elllenforradalom. A két községben nem volt jelentősebb összecsapás. 1956. november 4., a munkás-paraszt kormány megalakulása után Hurkádon és Rizsesen is megalakult a karhatalom, majd folytatásaként 1957 tavaszán a munkásőrség.
Tisztelettel és megbecsüléssel fordulunk az alapító karhatalmisták és munkásőrök felé, akik fegyverrel védték elért eredményeinket, a munkások és parasztok hatalmát. A teljesség igénye nélkül: K. István szds., Kuluncsics Ivó fhdgy., Birgés János alhdgy., K. Sándor t. hdgy., Ártány Vince fhdgy., K. László fhdgy., Klonkai Lajos, Zákány Imre, Krumplis Tarhonya Balázs szakaszparancsnokok, valamint Kis / Kiss / Nagy / Szabó / Kovács / Lakatos / Takács / Szűcs / Molnár / Katona / Kertész / Varga / Pap / Papp / Fehér / Fekete / Farkas / Török / Tóth / Rácz / Lengyel / Németh / Oláh / Magyar Péter munkásőrök.
Köszönjük, elvtársak!
Megalakult a Krcsm Prdrag ’56-os kommunista mártírról elnevezett munkásőrzászlóalj, melyet harminc éven át többször is kitüntettek kiemelkedő eredményeiért. A Vörös Csillag érdemrenddel elismert zászlóalj százada Rizseshurkád gazdasági egységeiből biztosítja személyi állományát és utánpótlását.
Egységparancsnok: K. Zoltán fhdgy., századparancsnok: K. Tamás villanyszerelő.
Szakaszparancsnokok: Jakos Imre személyzeti vezető, Koloh János ny. tsz-brigádvezető, Farkas Lajos üzemfennt. csop.-vezető, Csipai Here cipész csop.-vezető. Munkásőreink között megtalálhatók társadalmunk valamennyi rétegének képviselői.
Van köztük: kereskedő, cipész, tsz-brigádvezető, orvos, traktoros, matematikus-programozó, festőművész, gépkocsivezető, agrármérnök, szakmunkás, betanított munkás, üzemfenntartó, termelőszövetkezeti elnök, kombájnos. Van olyan család, ahonnan férj és feleség is munkásőr: K. Tibor villanyszerelő és K.-né Hanyatt Ilon könyvelő.
Munkásőreink legnagyobb dicsérete, hogy fegyveres politikai munkájukat, az élet által felvetett, gyakorlati feladataikat úgy látják el, hogy munkaköri kötelességeiket is példaadóan teljesítik.
Belügyi, rendőri szerveink tevékenységét a rendőrkapitányság vezetője, K. Anyád r. alezredes irányítja. Pártszervezetének titkára: K. Gáspár ales. A körzeti megbízottak (kmb-k) mind K.-k. Az önkéntes rendőrök többsége is.
Hiába, a történelmi tapasztalaton alapuló elvi szilárdság! Lakosságunk szeretettel és megértéssel támogatja tevékenységüket.
A rizseshurkádi MHSZ
1948. február 29-én alakult meg a jogelőd: a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Ma már országosan 4579 klubban 334 776 tag, megyénkben pedig minden helységben működik klub kb. 11 000 taggal.
A Magyar Honvédelmi Szövetség feladata az ifjúság erkölcsi-politikai nevelése; hazaszeretetre, fegyelemre, a munka megbecsülésére, a közösségi életre való formálás; a sorköteles fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra és a honvédelmi nevelést szolgáló sportok (lövészet, repülőmodellezés, repülés, gépkocsi- és motorvezetés, ejtőernyőzés stb.) művelése.
A klubok vezetője Esztervári Péter kalkulátor. Taglétszám: 179 fő.
1983 májusa óta önálló MHSZ-vezetőség irányítja a honvédelmi munkát Rizseshurkádon, az eredményesen működő 13 klubban.
A klub munkáját minősíti, hogy háromszor is elnyerték az Élenjáró Klub címet.
A kolbászüzem
A felszabadulás idején (1944. október) átmenetileg nyomdát költöztettek ide, itt nyomták a Hírharsonát, melyet a Vörös Hadsereg Arcvonal Politikai Osztálya adott ki. Itt készült el a felszab. utáni első magyar–orosz szótár, és a marxista–leninista terroretikusok főbb művei.
Később visszanyerte eredeti funkcióját, szoros összhangban a vágóhíddal és a sertéshizlaldával, valamint a megalakulása után a Béke Mgtsz sertésfelvásárló melléküzemággal.
Településünk termelési hagyományai, természeti lehetőségei, a megyei átlagjövedelemtől való tartós elmaradásunk következtében sokan tartanak sertést és marhát, baromfit, házi nyulat, birkát.
Jelentős számú állatot vágnak le a helyi lakosság fogyasztására is, húsboltoknak, üzemi konyháknak, intézményeknek. Az elmúlt harminc év húzóemberei, a tizenkét (majd azt nem mondtam, apostoli) törzsgárdatag ma is ott dolgozik az üzemben. A füstölőben, darabolóban, mosóban stb. Sok K. dolgozik itt ma is. Átlagkereset 53 000 Ft/év.
A világ majd minden tájára exportálják a rizseshurkádi füstölt kolbászt. A lakosság tisztelettel tekint az üzemre, akár a GYÜMÉRT, az ÁFÉSZ, az ÁFOSZ, az ÁFASZ, a MÉK, a MEZŐKER, a DÉMÁSZ, a DÉGÁZ, a GAMALOM, FAÉPSZÖV, SÜÉD, a RIHUCI, a RIHUSZABI dolgozóira és a KISOSZBAN tömörült kisiparosok szocializmust építő tevékenységére.
Végül
Végül megemlékezem nélkülözhetetlen munkatársamról, Kolbász Kálmánról, akinek hangyaszorgalmú, egy ügyű munkája nélkül nem jöhetett volna létre e kicsiny kommunista almanach, a legjobbak számbavétele. Pénzt, időt, fáradságot nem kímélve éveken gyűjtötte rokonai és névrokonai munkásmozgalmi és egyéb adatait. Ma már elmondhatjuk, hogy munkáját siker koronázta. Megemlegeti még az ifjúság a Kolbász család bámulatos kiállását és kegyelmet nem ismerő tevékenységét! Köszönjük meg ezt neki.
Feleségével, Karolinával ma már behúzódtak Porlódra. Sok az unoka.
Maga Kálmán fiatalon dalokat szerzett, verseket írt. A felszab. után a Hurkád híres népművésznőjéről elnevezett Mangal Ica műv. házban bemutatták a „Ha kend embör, más sé disznó” című három levonásos népszínművét. Kétszer is. Az egész országban, sőt a határainkon túl is felkutatta, számba vette a Kolbászokat. Sokan voltak közülük, akik ötvenhatban megérezték a kolbászbűzt, és meg se álltak az Újvilágig. Fölsorolhatatlan, hány helységben hányféle munkát végeznek a Kolbászok.
Kálmán szívében mindig izzott a lokálpatriotizmus parazsa, amely lángra lobbant a munka során. Mindenki persze nem férhetett bele ebbe a munkába. Kálmán fölébredt a kolbászszagára, de sose szopta más kolbászát, ahogy Rizseshurkádon máig is mondják. Ahol mindenki tudja, hogy a kolbász a legjobb hüvelyes vetemény, csak elismerés illetheti K. Kálmán elvtárs fáradhatatlan és hézagpótló munkáját. Sokáig fogjuk még előhozni ékes példáit azokról, akik kolbásszal hajigáltak szalonnára. Húsba vágó dolgozata iránymutató. Megemlegeti ő még a magyarok Istenét! Könnyeim hullanak (a röhögéstől), hogy kiszúrt az egész pereputtyával.