Friedrich Merz egy kényszerházasság élén került kormányra

Friedrich Merz május 6-án Németország következő kancellárja lehet, miután pártszövetsége, a CDU/CSU megállapodott az előző választáson történelmi vereséget szenvedő SPD-vel. A koalíció azonban nem szerelemházasság, hanem kényszermegoldás, állítja a Magyar–Német Intézet szakértője, Fonay Tamás Álmos. Friedrich Merz egy problémák sorával küzdő ország irányítását veszi át.

2025. 05. 05. 19:08
Friedrich Merz leendő kancellár és koalíciós társai Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint arról lapunk is beszámolt, megszületett a koalíciós szerződés a CDU/CSU és a baloldali SPD között, ezáltal formálisan megalakult a német kormány. Friedrich Merz leendő kancellárnak azonban rengeteg nehézséggel kell szembenéznie, miközben egyben kell tartania egy csökkenő támogatottságú, széttöredezett politikai formációt. A németországi kilátásokkal kapcsolatban Fonay Tamás Álmos, a Magyar–Német Intézet szakértője nyilatkozott lapunknak.

Friedrich Merz egy gyenge koalíció élén kezdi a kormányzást
Friedrich Merz egy gyenge koalíció élén kezdi a kormányzást
(Fotó:  AFP)

Nem beszélhetünk nagykoalícióról

A szakértő szerint a választási eredmények alapján nem indokolt a „nagykoalíció” kifejezés használata. 

A 2025. február 23-i, előre hozott Bundestag-választáson a CDU/CSU pártszövetség némileg erősödve, 28,6 százalékkal futott be az első helyen. A leköszönő kancellárt adó SPD nagyot gyengülve 16,4 százalékot ért el és a harmadik helyen végzett. A mandátumok megosztásában ez azt jelenti, hogy a 630 képviselői helyből az Unió-pártok 208-at, a szociáldemokraták pedig 120-at tudhatnak magukénak. Ez mindössze 12-vel haladja meg a többséghez szükséges 316 mandátumot, azaz egy szűk többségről beszélhetünk

– mondta a szakértő.

A nagykoalíció kifejezés még kevésbé állja meg a helyét, ha a szavazatok arányát tekintjük, hisz a CDU/CSU és az SPD közösen mindössze a leadott voksok 45 százalékát tudhatja magáénak

– tette hozzá. A politikai valóságot tükrözi az is, hogy a felek egyértelműen kényszerű egyezségként tekintenek a közös kormányzásra. 

A CDU/CSU és az SPD képviselői se mulasztanak el egy alkalmat sem, hogy kihangsúlyozzák, hogy ez nem egy »szerelemházasság« a pártok között, hanem egy szükségszerű kompromisszum, amit a »Németországért érzett felelősségük« miatt kénytelenek meghozni

– jegyezte meg a szakértő.

Az SPD vereséget szenvedett, de kormányon maradt

Sokakban visszatetszést keltett, hogy az SPD, történelmi veresége ellenére, ismét kormányzati pozícióba került. Fonay ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: 

Az SPD az elmúlt 27 évben 23 éven át volt kormányon és ez most is folytatódik. Németországban azt szokták mondani, hogy az kormányzóképes, aki többséget tud maga mögé gyűjteni – függetlenül attól, hogy politikailag melyik oldalról – és alakítani, ami alapvetően a demokratikus elvekkel nem ütközik.

Ugyanakkor hozzátette: 

A választások eredményeit figyelembe véve, ami egy jobbratolódást eredményezett a politikai palettán, nem mondható, hogy a választói akarat visszatükröződése az, hogy az SPD ismét kormányozni fog. Különösen úgy, hogy ők veszítették a legnagyobbat a választásokon.

Az AfD helyzete továbbra is központi téma

Komoly politikai törésvonalat jelent továbbra is az AfD kizárása a kormányzati együttműködésből. Fonay Tamás szerint ennek a „tűzfal-stratégiának” az eredménye kétséges: 

Az AfD kizárása a politikai rendszerből és kormányzásból gyakorlatilag annak megalakulása óta létezik, a párt azonban egyre erősebbé és erősebbé válik.

Hozzátette: 

Most pedig már ott tartunk, hogy az AfD a közvélemény-kutatásokban megelőzi a CDU/CSU pártszövetséget és így jelenleg a legerősebb párt Németországban. Így ez a stratégia nem mutatkozik megfelelőnek, a választókat nem riasztja el a politikai tűzfal.

Friedrich Merz hajlamos hirtelen dönteni

Merz személye és vezetői stílusa is sokakat foglalkoztat. A szakértő szerint 

Friedrich Merzről az a hír járja, hogy sok esetben dönt gyorsan, megérzése szerint, nem pedig átgondoltan és megfontoltan. Ez a választási kampány és a koalíciós tárgyalások során is megmutatkozott több ízben, így ez a tulajdonsága még hátrányára válhat az egyébként nagyon lassan őrlő és megfontolt, több szinten működő német politikai rendszerben.

Ugyanakkor pozitívumként említi: 

Sokkal erősebb kommunikációs képességekkel rendelkezik, mint elődje, Olaf Scholz leköszönő szociáldemokrata kancellár.

A szakértő ezen felül úgy véli, hogy a leendő kancellár aktívabb külpolitikát fog folytatni, mint elődje.

Megszegték a választási ígéreteket

A választásokon vállalt ígéretek és a koalíciós kompromisszumok között súlyos ellentmondások húzódnak.

– A legfontosabb területek, ahol a CDU/CSU és az SPD között kialkudott kompromisszumok a választók bizalmának rovására mehetnek, azok egyértelműen a Németországot leginkább sürgető kihívások, mint a migrációs válság, a gazdasági kérdések, az infrastruktúra romló állapota vagy éppen a német nemzetközi gazdasági versenyképesség hiánya – fogalmazott a szakértő. A gazdasági kilátások is borúsak, hiszen Németország hatalmas hitelfelvételre készül, miközben az adósságféket eltörölte. Kérdéses, hogy hasznára válik-e Németországnak szakítani az évtizedeken át tartó szigorú pénzügyi politikával. Fonay úgy látja: 

Ez attól függ, hogy a tervezett megnövekedett méretű költéseket a szükséges, gazdasági, szociális, migrációs és infrastrukturális reformokkal összeköti-e a következő német kormány. Amennyiben csak kiköltekeznek hitelfelvételekből úgy, hogy közben az említett reformok elmaradnak, akkor Németország csak mélyebbre áshatja magát.

Átalakul a német külpolitika

A külpolitikában és a NATO-n belüli szerepvállalásban ugyanakkor aktivitásra lehet számítani. 

– Németország továbbra is Ukrajna egyik legnagyobb támogatója marad, ezt Friedrich Merz számtalan alkalommal megígérte. Ukrajna támogatása az egyik olyan pont, amelyben a CDU/CSU és az SPD szinte teljes mértékben egyetértenek. A Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő átadásában még nincs teljes kompromisszum a felek között, a kérdés azonban kancellári döntési hatáskörben van – mondta Fonay. A védelmi kiadások növeléséről szólva hozzátette:

A következő német kormány szeretné jelentős mértékben növelni a német hadsereg állományának és tartalékosainak létszámát, illetve az egész országot biztonságtechnikailag és közigazgatásilag egy adott háborús helyzetre felkészíteni.

Instabil lehet az új koalíció

Végezetül elmondta, a koalíció stabilitását illetően sem optimista. 

Rengeteg olyan terület van, ami magában hordozza a koalíció felbomlásának lehetőségét. Ilyen például az adó- és nyugdíjreform kérdése, a gazdaság támogatásának témaköre, vagy éppen a német határokon történő illegális belépők visszautasítása is. Ez valóban egy kényszerházasság a CDU/CSU és az SPD között, így ez magában hordozza a tervezettnél előbbi válás lehetőségét is.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy egyik pártnak sem érdeke, hogy látványosan elbukjon a koalíció és így még tovább csökkenjen a támogatottságuk. Ettől függetlenül vannak bizonytalanságok kódolva a rendszerben.

Az sem kizárt, hogy a Bundestagba épphogy nem bejutó Bündnis Sahra Wagenknecht párt kérelme a választás jogi felülvizsgálatára sikert ér el, és ezáltal bekerülnek a parlamentbe. Ez teljes egészében megváltoztatná a jelenlegi erőviszonyokat, ami egyúttal azt is jelentené, hogy a jelenleg felálló kormánynak már nem lenne többsége ebben az esetben

– zárta gondolatait Fonay Tamás Álmos, a Magyar–Német Intézet szakértője.

Borítókép: Friedrich Merz leendő kancellár és koalíciós társai (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.