Nem fizetné a Kreml Kijev nyugati álmait

A világpiaci szinthez közelítve a jelenlegi ár mintegy háromszorosát kérné Moszkva Ukrajnától a földgázért. A szállítás feltételeinek felülvizsgálásáról folyó vitába – kemény hangot megütve – a napokban személyesen bekapcsolódott Putyin elnök is, ami arra utal, hogy Oroszország megelégelte Ukrajna nyugati nyitásának további szponzorálását, és a realitásokra figyelmeztetve szembesítené az új irányvonal negatív következményeivel.

Ukrajna állítólag kész elfogadni az árak és a tranzitköltségek liberalizálását, jelentette be a döntést üdvözölve a minap közleményében a Kreml Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Juscsenko ukrán elnökök telefonbeszélgetése után. Az öröm azonban korai volt, legalábbis erre utalnak a nyilvános kijevi megszólalások e témában. E szerint Ukrajna a meglehetősen átláthatatlan, így a korrupció egyik legfőbb táptalajául szolgáló és a piaci retorikával élesen ellentétben álló állapotok fenntartásában érdekelt. Kijev azt szeretné, ha a tranzitdíjért cserébe továbbra is a mostani kedvezményes áron kapná a földgázt. Az országnak komoly bevételt jelent, hogy rajta keresztül zajlik a Nyugat-Európába irányuló orosz gázszállítások mintegy négyötöde. A napokban Brüsszelben járt orosz kormányfő éppen ezért tájékoztatta az ellátás folyamatossága miatt aggódó nyugati partnereit a vitáról, és igyekezett közvetítőként és Moszkva szövetségeseiként bevonni őket e folyamatba. Érezhetően sikerrel, hiszen több jelből ítélhetően az unió gyakorolt e téren nyomást Ukrajnára. Kijev amúgy sem nagyon blokkolhatja a tranzitot, hiszen azzal elveszítené Európa jóindulatát.
A tárgyalások kudarcba fulladását látva, Moszkva is lépett, és a telefonbeszélgetés másnapján Putyin a kormány illetékeseinek szűk körű ülése után bejelentette, hogy Oroszország nem fogja tovább olcsó földgázzal szubvencionálni Ukrajna gazdaságát. Mint fogalmazott, az orosz állam 4,6 milliárd dollárt – ebből a Gazprom 3,6-ot – veszítene jövőre akkor, ha nem változtatnának az árakon. A Gazprom ragaszkodik a tavaly erőteljesen megdrágult világpiaci árak megfizetéséhez, jelenleg ugyanis Kijev köbméterenként 50 dollárért kapja a gázt, míg a cég nyugat-európai partnerei ugyanezért 255 dollárt fizetnek. Moszkva úgy véli, hogy a kisebb szállítási költségek miatt Ukrajnával szemben a 180 dollár körüli ár lenne a reális. Megjegyzik: a kereskedelem piacosítása feltételezi az áttérést a barterről a készpénzre. Folyamatos problémát okoz ezenkívül, hogy az ukrán szakaszon el-eltűnik a gáz egy része, ráadásul Kijev állandó elmaradásban van a fizetéssel is. A gázóriás cserébe hajlandó lenne a jelenlegi 1,09 dollár/ezer köbméter/száz kilométeres tranzitdíjat valutában fizetve 1,75 dollárra emelni. Putyin utalt arra, hogy az ukrán gazdaság látható fejlődése, a privatizációs bevételek immár lehetővé teszik a világpiaci árak megfizetését. Hozzátette, hogy Oroszország már csak azért sem engedheti meg az eddigi nagyvonalúságot, mert még 25 millió állampolgára él a szegénységi küszöb alatt.
Egy esetleges ukrán energiaválság rövid távon azzal járhat, hogy a márciusi választások előtt tovább gyengül Juscsenko elnök amúgy is megrendült belpolitikai helyzete, míg hosszú távon a Gazprom megszerezheti a teljes ellenőrzést a Nyugat-Európát célzó szállítási útvonalak, a vezetékek felett. Bár Moszkva ezt tagadja, a keményedő fellépés mögött politikai motívumok is állnak. Megfigyelők felhívják arra a figyelmet, hogy az egyre élesedő geopolitikai kiszorítósdiban Oroszország érthető módon csak szövetségesei számára biztosít kedvezményeket. Belorusszia például annak negyedéért kapja a gázt, amennyit Ukrajnától akar kérni a jövőben a Gazprom.