– Az ország vezetőinek van mit tanulniuk a tihanyi szerzetesektől, a túlélésről és az újrakezdésről is – jelentette ki Orbán Viktor a felújított tihanyi bencés apátság átadóünnepségén. A miniszterelnök felidézte: a tihanyi bencéseket a történelem során háromszor próbálták meg eltörölni a föld színéről, de mindannyiszor újra egymásra találtak és visszaépítették a lelki házat és a kőfalakat is.
Szerinte ugyan lehet, hogy van, akit meglep, de úgy tűnik, a török, a jozefinista, majd a kommunista bezárás és üldözés közül az utóbbiból volt legnehezebb talpra állnia a tihanyi bencés apátságnak.
Hiába, a kommunisták nem ismernek se Istent, se embert, se alapítólevelet. Nem volt ez olyan régen, jó, ha észben tartjuk
– emlékeztetett.
Rámutatott arra is, a Tihanyi-félsziget már ezer évvel ezelőtt Kelet és Nyugat békés és gyümölcsöző találkozóhelyévé vált. – A templomalapító I. András hitvesével, Anasztáziával, keleti papok is érkeztek e szent dombok közé, ahol a nyugati bencés szerzetesekkel együtt éltek, dolgoztak, imádkoztak, térítettek.
Jó volna, ha Európa mai szétválasztó, háborút szító, szankciókkal dobálózó urai vigyázó szemeiket Tihanyra vetnék
– mondta.
A kereszténység kultúra és civilizáció is
Az apátság felújítása kapcsán Orbán Viktor emlékeztetett, a kormány az elmúlt években több mint háromezer templomot újított meg és kétszáz új templomot épített a Kárpát-medencében. – Alaptörvényünk elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. A kereszténység kultúra és civilizáció is. Benne élünk. A kultúra a mindennapok valósága. A keresztény kultúra igazít el bennünket az élet ellentmondásai között.
Meghatározza fölfogásunkat az igazságosságról, az emberek egymás közti viszonyáról, beleértve a férfi-nő kapcsolatot is a családról, a sikerről, a munkáról és a tisztességről
– sorolta.
A kormányfő állítja: meggyőződése, hogy a jövőnek sem lehet vetni más alapot, mint ami vettetett itt, Tihanyban ezer évvel ezelőtt. – Mi, magyarok európaiak és keresztények vagyunk. Ezért tudnunk kell és nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az európai élet fundamentumai ma támadás alatt állnak – hangsúlyozta.
Új anarchia, új Bábel
Orbán Viktor az országra gyakorolt uniós nyomás kapcsán rámutatott: „azt akarják, hogy keveredjünk össze más világból érkezett népekkel, keverjük össze a hagyományos nemi szerepeket, és a tetejébe még egy vesztes háborúba is belekevernének bennünket”.
– A teremtés rendje helyett a dolgok összekeverése, felkavarása, egy új anarchia, új Bábel jelei köszönnek ránk mindenfelől – mondta. Hozzátette, jó szándékú emberekként, egy háború által meggyötört nemzet tagjaiként békeszerető keresztényekként fáj látnunk, hogy háborús pszichózis fertőzte meg Európát.
Béke helyett háború, élet helyett öldöklés, építés helyett rombolás. Háborúért Európai Uniós tagság
– hangoztatta.
Keresztény Európát akarunk
Emlékeztetett arra, hogy az uniót alapító atyák keresztény emberek voltak, nem erre találták ki az Európai Uniót. Szerinte szabad, keresztény európai nemzetként nem engedhető meg, hogy a magyarok feje fölött döntsenek Európa jövőjéről.
– Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője. Itt a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében, a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott harcainkat végül mi mindig megnyertük – mondta, majd kiemelte: kereszténység nélkül, ahogy az alkotmányunk is mondja, Magyarország nem létezne. E jelben győztünk és győzni is fogunk újra és újra.
Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal
Beszédében a kormányfő kitért a román elnökjelöltek vitájára is. Felhívta a figyelmet arra, megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion azt mondta:
„Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk”.
Orbán Viktor leszögezte: ezzel teljesen egyetért. – Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal, nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben – húzta alá.
Hangsúlyozta: mind a románok, mind a magyarok teljes jogú polgárai az Európai Uniónak, és azok is maradnak, a kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítaniuk kell egymásra.
A kereszténység a legjobb védelem
Orbán Viktor beszédében rögzítette azt is, hogy a kereszténység a legjobb védelem Európa birodalommá szervezésével szemben is. Mint fogalmazott, a keresztény egyház azt tanítja, hogy az emberhez legközelebb álló közösséget illeti meg a lehetőség és a felelősség, hogy saját ügyeit maga intézze.
Ha egy család képes gondoskodni saját tagjairól, az állam ne avatkozzon be. Egy ország saját maga dönthesse el, milyen utat jelöl ki magának, és ne birodalmi központokból jelöljék ki a jövőjét
– mutatott rá.
Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország sokszínű állam, évszázados kulturális és vallási közösségek tarkítják és tagolják. – De megingathatatlanul hisszük, hogy mindannyiunkat összeköt a keresztény Magyarország eszméje. Ahol templom áll, ott nem csak múlt van, hanem jövő is. Ahol a kereszténység és a hazaszeretet lakik, ott van Magyarország. Nálunk találkozik a hit, a történelem, az államiság és a kultúra – emelte ki.
Szerinte a megújult tihanyi apátság ennek az egységnek ragyogó bizonyítéka,
egy olyan jelkép, amely múltunk tiszteletére és jövőnk építésére hív bennünket a keresztény szabadság szellemében.
– Adja Isten, hogy ez a szent hely még sokáig hirdesse a hitet, a tudást és a magyar szellem erejét. Mindenkinek, akinek szellemét, munkáját, erőfeszítését, mérnöki és fizikai teljesítményét dicséri mindaz, amit itt most magunk körül látok, a magyar kormány nevében tisztelettel megköszönöm a munkáját. A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenekelőtt! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta beszédét a miniszterelnök.
