Kellemetlen meglepetések érhetik még a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. új tulajdonosát, a társaság elmúlt években kitört botrányai és az ebből adódó perek közül ugyanis a legtöbbnek még nem került pont a végére. A vitatott ügyek sokaságából a legnagyobb perértéket kétségtelenül a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft. vitás kérdései jelentik, mivel korábban ez a cég kapta meg azt a használati jogot, amelyet most ismét el kíván adni a privatizációt lebonyolító ÁPV Rt.
A máig lezáratlan ügy – amellyel kapcsolatos perek értéke meghaladja immár a százmilliárd forintot – még a Horn-kormány idejére nyúlik vissza: a BA Rt. jogelődje, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) pályázatot írt ki a Ferihegy 2/A utasterminál felújítására, valamint a 2/B terminál megépítésére. A pályázatot a kanadai tulajdonú Airport Development Corporation (ADC) nyerte meg, aminek eredményeként az LRI és az ADC a Ferihegyi nemzetközi repülőtér üzemeltetésére létrehozta a FUF Kft.-t, az LRI pedig az új társaság részére 2010-ig átengedte a 2/A és 2/B terminálok használati és hasznosítási jogát. Már a társaság megalapítása is előre- vetítette a későbbi jogvitákat, hiszen a milliárdos beruházásra készülő FUF Kft. 66 százalékos LRI- és 34 százalékos ADC-tulajdoni hányaddal alakult meg, ám furcsa módon a tulajdonosok szavazati aránya ennek éppen a fordítottja volt. Az ügyletet akkor számos szakértő megkérdőjelezte, hiszen a szükséges fejlesztésekre a magyar félnek elegendő forrás állt volna rendelkezésére, az ADC bevonása így kérdéseket vetett fel. A fejlesztésekre végül a FUF 103 millió dollár hitelt vett fel, amelyhez az akkori kormány készfizető kezességet vállalt. Az erre vonatkozó szerződést Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter írta alá, jóllehet a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályai nem támogatták a megállapodást, mondván: az a magyar államra nézve számos hátrányos feltételt tartalmaz. A szerződést illetően kérdéseket vetett fel az is, hogy a kontraktus aláírása után néhány perccel a kanadai cég átruházta kapott jogait egy ciprusi off-shore cégre. Az ügy körüli visszásságokat jelzi, hogy a magyar államnak hátrányos kontraktus részleteivel számos sajtóorgánum foglalkozott. A nyilvánosságra került információkon túl az ellentmondásokra 1998-ban a Rubicsek Sándor vezette Kormányzati Ellenőrzési Iroda is felhívta a figyelmet, megállapítva, hogy a megállapodás számos pontja kifejezetten előnytelen az államra nézve, s az ADC tényleges tőkebefektetéséhez képest aránytalanul részesedik a FUF Kft. hasznából.
A Ferihegyi repülőtér üzemeltetésének rejtélyes története az Orbán-kormány időszaka alatt vett fordulatot, a parlament ugyanis – éppen az előnytelen kitételek miatt – felmondta a vagyonkezelési szerződést, azaz visszaállamosította a repülőteret, kimondva: az LRI a továbbiakban nem engedheti át harmadik személynek az üzemeltetés jogát, az LRI jogutódja pedig a BA Rt. lesz. Annak ellenére, hogy Gansperger Gyula, a BA Rt. akkori vezérigazgatója többször is felajánlotta az ADC-vel történő korrekt elszámolást, a külföldi cég mégis úgy döntött: igazát bírósági úton keresi, s a Világbank mellett működő washingtoni választott bírósághoz fordul. A kereset elsősorban az üzemeltetésből származó elmaradt nyereségre és a hasznosítási jogok elvesztéséből származó károkra vonatkozott.
Az ügyben újabb fordulatot a Medgyessy-kabinet színre lépése hozott, a kormányváltás után ugyanis a BA Rt. vezetését azonnal lecserélték, s az igazgatóság új elnöke Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc anyósa lett, akinek ajánlására a FUF-ügyben a Köves Clifford Chance ügyvédi iroda kapott megbízást a BA Rt. jogi képviseletére. Az ügyben jövőre várható ítélethirdetés, az állam által okozott kárt szakértők 20-40 milliárd forintra becsülik, ennyit nyerhet tehát az ADC, amennyiben a nemzetközi bíróság neki ad igazat a perben.
Ezzel azonban még távolról sincs lezárva a korábban eladott hasznosítási jog körüli hercehurca, idén ugyanis a FUF Magyarországon is pereket indított a BA Rt. ellen. Lapunk információi szerint összesen öt per van folyamatban, ezek összértéke meghaladja a 130 milliárd forintot. A követelések egy részének hátterében a FUF Kft. vitatott adófizetései állnak, mivel a cég mérlegében vagyonértékű jogként változatlanul szerepel a 2-es terminál üzemeltetése, a FUF Kft. ugyanis nem vezette ki a könyveléséből ezt a beruházást, miután korábban ezért fizetett, s a BA Rt. nem vásárolta meg tőle ezt a jogot. A perekről Mészáros Mónika, a FUF Kft. ügyvezetője nem kívánt nyilatkozni lapunknak, megbízható forrásokból azonban úgy értesültünk, hogy a BA Rt.-vel korábban lefolytatott egyeztetések nem jártak eredménnyel, ezért döntött a cég a keresetlevelek beadása mellett.
Apró Piroska elnökségének idejére nyúlik vissza az a vagyonkezelésiszerződés-módosítás, amely most a FUF-ügyön kívül még fejfájást okozhat a magánosításért felelős ÁPV Rt.-nek, az Apró-féle vezetés idején ugyanis a BA Rt. „elfelejtette” megfelelően bejegyeztetni a vagyonkezelési megállapodás törvény szerinti módosításait. Az ügyről szóló beadványt idén augusztus óta a Legfőbb Ügyészség vizsgálja, ám ha az ügyészek azt állapítják meg, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a BA Rt. közötti vagyonkezelési megállapodás érvénytelen, akkor ismét kérdésessé válik: vajon mit értékesít most az ÁPV Rt., milyen jogért kér cserébe több száz milliárd forintot, s egyáltalán törvényes-e a jelenlegi privatizáció.
Nem ez az egyetlen most folyó ügyészségi vizsgálat a reptéri ügyekben. Apró Piroska vezetése idején tárgyalta a BA Rt. az azóta botrányba fulladt szállítmányozási bázis tervét, amelynek ügyében a Fővárosi Főügyészség ebben a hónapban nyomozást indított. A mostani nyomozás előzménye, hogy egy magánszemély beadványban fordult az ügyészséghez, amelyben hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezte a cargobázis szerződéskötése kapcsán. Az ügyészség által vizsgált tranzakcióról szóló megállapodást idén februárban írta alá Hárskuti János, a BA Rt. jelenlegi vezérigazgatója, ám a szerződést márciusban Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter megvétózta. A szállítmányozási bázishoz szükséges telek piaci értéknél kényegesen magasabb, 4,7 milliárd forintos vételára miatt kirobbant botrány után ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a BA Rt. és a megállapodást jóváhagyó ÁPV Rt. részéről, ám a kontraktus jóváhagyásáért a mai napig személyesen senki nem vállalta a felelősséget. Arról sem nyilatkozott semelyik fél, hogy a megkifogásolt szerződést miért kötötték meg úgy, hogy feltűnő értékaránytalanság miatt később ne lehessen megtámadni. A tranzakcióról egyébként utólag is beigazolódott, hogy az állam igencsak rosszul járt volna, ha teljesíti a szerződésben megjelölt kötelezettségeit, szeptemberben ugyanis kiderült: a reptér mellett közel száz hektár feletti uralmat biztosító ACC Kft. és CAD Rt.-ben a Leisztinger Tamás közvetett érdekeltségébe tartozó KNB-Fuente Kft. vásárolt többségi részesedést – mindössze kétmilliárd forintért, ez a vételár pedig kevesebb mint a fele annak az összegnek, amit a BA Rt. kínált húszhektárnyi földért.
Nem sokkal a telekbotrány kipattanása után újabb megbízás borzolta a kedélyeket a reptéren. Az ÁPV Rt. nem kevesebb mint nettó 624 millió forintért bízta meg a Credit Suisse First Boston (CSFB) céget azzal, hogy privatizációs tanácsokat adjon a BA Rt. magánosítását illetően. Az ügy érdekességét a magas megbízási díjon kívül az jelentette, hogy a tanácsadási pályázaton a második legkedvezőbb ajánlatot az a KPMG Tanácsadó Kft. adta, amely mindössze 290 millió forintért vállalta volna el ezt a feladatot. A tanácsadói munkával kapcsolatos kritikák elsősorban a magánosítási kiírásra vonatkoztak, mivel szeptemberben a Fővárosi Bíróság jogerősen is kimondta: az üzemi tanács jogának megsértése miatt a társaság privatizációs pályázata érvénytelen volt. E mulasztás miatt az ÁPV Rt.-nek végül újabb pályázatot kellett kiírnia.
Már javában tartott a reptéri magánosítás, amikor augusztusban a BA Rt. államtitoknak minősített, kétmilliárd forintról szóló beruházásról írt alá megállapodást a Strabag Rt.-vel egy gurulóút kivitelezésére. Az ügylet a BA Rt. döntéshozó testületeinek tagjaiban is kérdéseket vetett fel, hiszen a fejlesztésre a társaság eredetileg „csupán” 600 millió forintot szánt, sőt a beruházást végül egy másik fejlesztéssel vonták össze, amelynek ürügyén a reptér az egész tranzakciót államtitokká tudta minősíttetni. Titkosnak bizonyult a BA Rt. egy másik, még alá nem írt beszerzése is, államtitoknak minősítettek ugyanis egy több mint kétszázmillió forintos informatikai beszerzést, az úgynevezett AODB-rendszer megvásárlását. A nyertes pályázó az Eclipse Rt. lett, amelynek felügyelőbizottságában az a Tuller András dolgozik, aki a 4,7 milliárd forintos telekügyben már képviselte a BA Rt.-t.
A reptér legújabb vitatott ügyletét a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. megvásárlása, azaz a Malév Rt. üzemanyag-kiszolgálásának átvétele jelenti. A tranzakcióban vevőként szereplő BA Rt. felügyelőbizottsága információink szerint ezen a héten fenntartásokat fogalmazott meg a szerződés vételárával kapcsolatban, s a vételár megalapozottságának felelősségét áthárította a társaságot felügyelő ÁPV Rt.-re. Az ügylet azért különleges jelentőségű, mert a hétmilliárd forintos adásvétel jóváhagyása a privatizáció előtt álló légicég pénzügyi problémáinak enyhítését jelenti. Ha a vételárra rá is bólint majd az ÁPV Rt., a reptérnek újabb gonddal kell szembenéznie, a tartozások levonása után kifizetendő mintegy ötmilliárd forintot ugyanis elő kell teremtenie valahonnan, márpedig a szeptember végéig 9,4 milliárdos eredményt produkáló társaság nyereségét az ÁPV Rt. elvonja, a költségvetésnek ugyanis minden fillérre szüksége van.
origo.hu
Orbán Viktor is köszöntötte az új pápát
