Szégyenfolt

Olasz, német és francia kastélyok függőkertjei lehettek mintái, mégis teljesen az itteni szükségletekből, terepből nőtt ki – írta róla Gerle János. A palotához méltó környezetet teremtő neoreneszánsz „építészeti allegória” 1875 és 1882 között épült fel Ybl Miklós tervei szerint, I. Ferenc József megrendelésére. A szimmetrikus elrendezésű épületegyüttes valaha Erzsébet királyné kedvenc parkjának, a budavári palotakertnek volt a Duna felőli főbejárata. Fessler Leó és Huszár Adolf szobrai, Than Mór és Scholtz Róbert festményei díszítették. Ma gaz fölverte, omladozó romhalmaz, Budapest egyik szégyenfoltja. A hajdani park nagy pálmaháza – védetté nyilvánítva – valahol Miskolcon árválkodik, annak idején egy állami gazdaság kertészetébe szállították.
A háborúban súlyosan megsérült épület- és parkegyüttest 1957 és 1961 között felújították, majd ifjúsági parkként fogadta a fiatalokat – 1981-ig, amikor egy halálos balesetet követően bezárták.
Közelében, a Duna-parton áll a hajdani „vízvezető” díszes gépháza, ahonnan a királyi lakot, kertet és istállókat látták el ivóvízzel. Egykor a budaiak egyik kedvenc kávéháza volt, nyaranta kertvendéglőként működött. Néhány éve rendbe hozták, kaszinót nyitottak benne. A Várkert-bazár azonban továbbra is omladozik.
A két, hegyre kúszó, középkori fedett lépcsős várfal között, vastagon, ágyúpadnak feltöltött terület régészeti szempontból különleges értékű. Bugár-Mészáros Károly kutatta ki, hogy 1420 és 1423 között Zsigmond király itt építtette fel „Európa parlamentjét” – a Padova főterén álló Palazzo della Ragione (igazságügyi palota) óriásterme, az „il salone” mintájára. A 2133 négyzetméteres terem, amelynek dunai homlokzata párkánymagasságig felmenően ma is megvan, látható az első Buda-ábrázoláson, a Schedel-féle krónikában. Az 1470-es évek elejére keltezhető metszetet Michael Wohlgemutnak, Dürer mesterének tulajdonítják. Zsigmond 1424-ben ebben a teremben fogadta a „páneurópai konferenciára” érkező lovagokat és mintegy hetven uralkodót, akikkel feltehetően a török veszéllyel kapcsolatos teendőkről tárgyalt nyolc hónapon keresztül. A teremből 1600 négyzetméternyi területet úgy lehetne helyreállítani, hogy nem kellene érinteni az Ybl-féle épületet. Fel kellene deríteni, tartozott-e hozzá ebédlő és konyha, mint a hasonló párizsi királyi óriásteremhez – mondja a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója. Különlegesen fontos ez a budai várrész azért is, mert a feltöltésben rejtőzhetnek a középkori királyi palota további faragott kövei – csak a fele van kiásva! –, amelyek folytathatóvá tehetik Mátyás király palotájának, valamint a hajdani kerteknek a korhű rekonstrukcióját.
Az államfők rezidenciájához tartozó parkok Európa-szerte a valódi demokrácia gyakorlásának helyszínei, ahol az ország vezetői egyszer egy évben azokat látják vendégül, akik tettek valamit az országért. Magyarországon ilyen kert most nincs. Az Ybl-épületegyüttes és ami az udvarai alá rejthető lehetne a budavári palota- és múzeumegyüttes turistafogadó központja is. Persze csak akkor, ha nálunk mindenki természetesnek tartaná, hogy ilyen értékű műemléket, amely a világörökségként nyilvántartott budai panoráma szerves része, nem szabad kiadni az állam tulajdonából – még bérletbe adni is csak ellenőrizhető funkciókra és rövidebb időre volna szabad. Sokak meggyőződése, hogy a történeti várkert- és palotaegyüttes megőrzése és felújítása az állam feladata volna.