Verőce emlékezik az összetartozás napján

„A szellemi ember felelőssége nem ismer megalkuvást, és a jövendő könyörtelenül számon kér tőle minden kimondott szót” – ennek a gondolatnak a jegyében avatják fel Verőcén 2005. december 5-én a Wass Albert-parkot és a száműzetésben élt író bronzszobrát. Ez a mottó vezérelte Bethlen Farkast, Verőce polgármesterét, amikor megszervezte az ünnepséget.

Bethlen Farkas, aki a család jogán maga is több évszázados erdélyi gyökerekkel rendelkezik – nagyapja gróf Bethlen Béla volt, Észak-Erdély utolsó kormánybiztosa –, reménykedve várta tavaly a december 5-i népszavazást, hiszen természetesnek tartotta, hogy testvér a testvért nem tagadja meg. De sajnálattal kellett megállapítania, hogy egyedül Magyarországon nem volt természetes ez az érzés. – Ezzel a döntésével az ország megbukott – szögezte le a polgármester. – Nem az egyszerű emberek, hanem a politikusok állítottak ki magukról szegénységi bizonyítványt. Igaz, a baloldali–liberális politikusok kampányoltak a nemre, de a jobboldaliak sem dolgoztak olyan intenzitással, ahogyan elvártuk volna.
Az együvétartozás személyes példájával is élen jár Verőce polgármestere, amikor irányításával Kárpátalján és Erdélyben magyar falvakban óvodákat újítanak fel. Édesanyjával kezdték évtizedekkel ezelőtt a rászorultak felkarolását, most egyedül folytatja. Beszterce megyében éppen egy központi magyar iskola építése folyik. A polgármester visszaidézte, hogy tavaly a népszavazást megelőző hónapokban többször találkozott kárpátaljai és erdélyi magyarokkal, és akkor körvonalazódott benne, hogy mekkora bűn, ha egy nép nem tart össze. Ugyanis azokban a hónapokban, 2004 vége felé, a különböző magyarországi pártok magyarázták a szavazás szükségességét vagy képtelenségét. A médiumok többsége ellenségesen közeledett az ügyhöz, és ennek a következményeit, a félelmet érezte ki Bethlen Farkas a határon túli magyarok szavaiból. A legnagyobb fájdalom az, hogy a nemek a reményt is elvették ezektől az emberektől, hiszen a magyar kisebbség nem tartozik sehová. A románok számára a magyarok idegenek, egyszerűen bozgornak hívják őket. Egy kedvező döntés erkölcsi és szellemi híd lett volna az anyaországi és a határon túli magyarság számára. Az is hazugság volt – tette hozzá Bethlen Farkas –, amivel egyes baloldali politikusok riogatták az országot, hogy Romániából vagy máshonnan milliók jönnek át Magyarországra, és elveszik a hazaiak munkalehetőségeit, ellepik az egészségügyi intézményeket. Senki nem akart átjönni Magyarországra, mert aki ismeri a kisebbségbe taszított magyarságot, különösen az erdélyi magyarokat, a székelyeket, az tudja, ott a hazaszeretet, az identitás, a munka becsülete, az adott szó tisztessége még érték. Erősek a gyökerek, a barátok, a szülők, a hazai táj, minden oda köti őket.
Azt elismerte Bethlen Farkas, hogy rossz időben, rosszkor tették fel a kérdéseket tavaly december 5-én, de ha már feltették, akkor arra becsülettel igent kellett volna mondani. Mert sem a románoknál, sem a szlovákoknál, sem a szerbeknél nem volt népszavazás kérdése, hogy a más országokban élő kisebbségük a többséggel egy nemzetet alkot. Ezt az ügyet egyszerű parlamenti szavazással el lehetett volna intézni. Ezért ennek a verőcei ünnepségnek az a célja – erősítette meg a polgármester –, hogy tudatosítsa az igennel szavazó emberekben, nem érdemes elkeseredni. – Félrevezették az embereket, mint annyiszor. A nem kimondása tévedés volt, mi akkor is összetartozunk – hangsúlyozta Bethlen Farkas. Ezért rendezik meg a Duna partján, Verőcén december 5-én az összetartozás napját a katolikus plébániahivatal mögötti téren, ahol sor kerül a Wass Albert-szobor (Tóth Dávid szobrászművész alkotása) és -park felavatására. Verőce polgármestere, aki 1997 óta vezeti a települést, büszke a község szoborparkjára, például a Szent Kristóf-, a Keresztelő Szent János-szobrokra, a nyilazó honfoglaló lovas szoborra, a Hét vezér harangra, valamint arra, hogy csak egyedül ők rendelkeznek Géza fejedelem lovas szobrával. Tehát minden, amit Verőce közterére állítanak, az a magyarságot és a kereszténységet hivatott erősíteni. A Wass Albert-megemlékezésen ott lesz a felvidéki, az erdélyi, a kárpátaljai és a délvidéki magyar egyházi és politikai vezetőkön kívül többek között Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, Böjte Csaba, a dévai árvaotthon jezsuita papja, valamint Wass Albert fiai. Az ünnepség fővédnöke Beer Miklós váci megyés püspök, az ünnepi beszédet Bartha József református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke mondja.
Bethlen Farkas megemlítette, hogy két nappal később, december 7-én Nagyváradon folytatják a megemlékezést, a Kárpát-medencei összetartozás fontosságát hangsúlyozó ünnepségen, ahol Tőkés László nagyváradi református püspök lesz a házigazda. A polgármester reméli, hogy Verőcén sokan lesznek, akik ezt az érzést erősítve gyertyát gyújtanak majd.