Víz uralta a Marsot

A Mars Express űrszonda olyan ásványi alakzatokat fedezett fel a Mars felszínén, amelyeket csak évmilliókon át hömpölygő, nagy víztömegek formálhattak meg – jelentette be tegnap az európai űrkutatási ügynökség (ESA). A vörös bolygó körül keringő európai szonda spektrométerei az elmúlt tizennyolc hónapban feltérképezték az égitestnek csaknem az egész felszínét, és agyagszerű, nyilvánvalóan víz formálta képződmények tömegére bukkant több nagy marsi régióban is – idézte a Nature tudományos magazinban tegnap közzétett kutatási eredményeket a Space.com. Az egyik ásványfajtáról az elemzés kiderítette, hogy több mint 3,8 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, tehát alig nyolcszázmillió évvel a bolygó keletkezése után a Marson már bőségben volt víz. A másik most talált agyagos ásvány jóval fiatalabb, de létezése a planétán szintén elképzelhetetlen lenne nagy mennyiségű sós víz nélkül. A két ásvány együttes jelenléte arra mutat: a víz geológiai korszakokon át formálta a felszínt. A szonda műszerei azt is bebizonyították, hogy a bolygó sarki pólusának jégsapkája kilencvennyolc százalékban tiszta vizet tartalmaz és csak két százalékot tesz ki benne a megkötött homok. A Mars Express az északi félteke sík területein felfedezett egy 250 kilométer átmérőjű, a felszín alatt rejtőző krátert is, amelyet szintén – egy kilométer vastagságú – vízjég tölt ki.
Az új adatok szerint a Mars fejlődéstörténetében a víz jóval nagyobb szerepet játszott, mint eddig gondolták. Az európai tudósok a friss felfedezések alapján azt remélik, hogy a felszín alatt mélyebben fekvő rétegekben később folyékony vizet is találhatnak.