Éppen hat éve, hogy a szomszédos Ausztriában néppárti–szabadságpárti – azaz jobboldali – koalíció van hatalmon. Ausztriában két országos terjesztésű politikai napilap működik, a jobboldali Die Presse és a baloldali Der Standard. Nézzük meg például, hogy az előző három hónapban melyik lap hányszor, hány cikkében utalt valamilyen formában a kormányfőre, illetve az ellenzék vezetőjére.
A jobboldali Die Presse 2005. november 1. és 2006. január 31. között 289 alkalommal említette Wolfgang Schüssel miniszterelnök s alig feleannyiszor, mindössze 133 esetben Alfred Gusenbauernek, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnökének a nevét. Vagyis feltételezhetjük, hogy a lap csaknem kétszer annyit foglalkozott a kormányfővel, mint az ellenzék vezetőjével. Nem sokkal különbözik ettől a Der Standard magatartása sem. A balliberális – vagyis ellenzéki – napilap keresője az említett három hónapos időkeretben Schüssel kancellár nevére 769, míg Gusenbaueréra csupán negyedannyit, 209 találatot ad. Elmondhatjuk tehát, hogy a vezető osztrák napilapokban – attól függetlenül, hogy milyen a világnézetük – a miniszterelnök neve lényegesen gyakrabban fordul elő, mint az ellenzéki párt elnökéé.
Csehországban a nyáron lesz nyolc éve, hogy a Cseh Szociáldemokrata Párt – amely a magyar baloldaltól mind múltjában, mind jelenében rendkívül távol áll – vezette kormánykoalíció irányítja az országot. A baloldali Právo című napilap cikkeiben, szintén a tavaly novembertől számított három hónapos periódusban Jirí Paroubek szociáldemokrata kormányfő neve 597, míg a jobboldali-ellenzéki ODS elnökének, Mirek Topoláneknek a neve csupán negyedannyi, pontosan 151 cikkben fordult elő. A konzervatív Lidové Noviny keresője az említett időszakban a szociáldemokrata miniszterelnök nevére 277, az ellenzék vezetőjének nevére 139 találatot ad. Vagyis Csehországban – Ausztriához hasonlóan – mind a jobboldali, mind a baloldali napilapok lényegesen többet foglalkoznak a kormányfővel, mint a legnagyobb ellenzéki párt elnökével.
Magyarországon a helyzet ettől jelentősen eltér. A Magyar Nemzetnél az arányok követik az osztrák és cseh lapoknál tapasztalt tendenciákat; lapunk nyomtatott, illetve on-line változata 2005. november 1. és 2006. január 31. között 1562 alkalommal említette Gyurcsány Ferencet, s csupán 712-szer Orbán Viktort. A Népszabadság keresője azonban már jóval érdekesebb számokat produkál. Ők a három hónap alatt Gyurcsány Ferenc nevét alig valamivel többet említették (596), mint Orbán Viktorét (579). Ami első látásra persze kiegyenlítettnek is tűnhet. Ugyanakkor ha belegondolunk, hogy a két személy egyike miniszterelnök, aki pozícióban van, hatalommal rendelkezik, pénzekről, személyekről, egyszersmind az ország állampolgárainak sorsáról dönt, s ezen döntéseivel ténylegesen befolyásolja az ország sorsát, míg a másik személy az ellenzék vezetőjeként semmilyen tényleges hatalommal nem bír, a számok mindjárt érthetetlennek tűnnek.
A legizgalmasabb adatokkal azonban a Magyar Hírlap szolgál. A lap internetes keresője ugyanis – a jelzett három hónapos időkorlátot megszabva – Magyarország miniszterelnökének nevére csupán 228, míg Orbán Viktoréra 538 (!) találatot ad. Hasonlóan megdöbbentő eredményt kapunk, ha egy hosszabb időszakot vizsgálunk meg. 2005-ben (az egész évben) a Fidesz elnökét 2057, míg Gyurcsány Ferencet csak 832 cikkben említették. A keresési feltételeket tovább szűkítve azt is megtudhatjuk, hogy a Magyar Hírlap véleménycikkeiben 2005-ben Orbán Viktor neve több mint másfélszer, az olvasói levelek között pedig csaknem háromszor olyan gyakran fordul elő, mint a miniszterelnöké (418:266, illetve 204:66 az arányok). Feltűnő ugyanakkor, hogy a lap keresője a Nomentana kulcsszóra összesen kettő, a Fittelina kulcsszóra pedig öt találatot ad.
A mellékelt táblázatban azt foglaltuk össze, hogy a kormányfők és az ellenzéki vezetők neve hányszor fordul elő az említett lapokban 2005. november 1. és 2006. január 31. között.
Hogy Orbán Viktor célpontba helyezését melyik párt közelében generálják, azt jól jelzi, hogy a 168 Óráról, az Élet és Irodalomról, valamint a Magyar Narancsról ugyancsak elmondható, hogy lényegesen többet foglalkoznak a Fidesz elnökével, mint a miniszterelnökkel. A 168 Óra 2005-ben például 47 véleménycikkben említette Orbán Viktor, s csak 28-ban Gyurcsány Ferenc nevét. Az ÉS 2005-ös cikkei közt 203 akad, amelyben volt valamiféle utalás az Orbán névre, s csupán 118, amelyben Gyurcsányéra. A Magyar Narancs keresője pedig valószínűleg nem is működik jól, hiszen – szintén a 2005. év cikkeit tekintve – az Orbán szó begépelése után 595, a Gyurcsányt követően pedig csak 127 találatot jelez.
A módszert természetesen lehet bírálni. Racionális magyarázatot azonban ne keressünk a jelenségre. Hiszen ahogy a sebességnek a km/óra, a súlynak a kg a mértékegysége, egy olyan területen, ahol hasábban és flekkben mérnek, bizony sokat elárul, hogy kinek hányszor kerül elő a neve. A magyar balliberális lapok mind szakmai szempontból kétségbe vonható, mind a nemzetközi gyakorlattól jelentősen eltérő magatartása természetesen nem véletlen. Orbán Viktor fókuszba helyezésével ugyanis két legyet ütnek egy csapásra: egyrészt elterelik a figyelmet a valós problémákról, másrészt az aránytalanul sok említés által olyan hatást keltenek az olvasókban, mintha a Fidesz elnöke még ellenzéki politikusként is nagyobb hatalommal rendelkezne, mint az ország miniszterelnöke.
origo.hu
Megrázó képek kerültek elő az M5-ös autópályán történt brutális balesetről
