Elferdítik, félremagyarázzák és átértelmezik, majd felhasználják ellenem egy jó kis támadásra mindazt, amit Veszprémben egy nagygyűlésen mondtam – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök internetes blogjában így vélekedett hétvégi szavainak utóéletéről. A politikus a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-i kampányrendezvényén szónokolt arról, hogy mit kell tenni, ha „az embert megbántják, megsértik, rágalmakat szórnak rá”. Állandóan visszatérő hasonlatával „kóbor kutyáknak” nevezte azokat, akik ilyeneket tesznek, s velük szemben nem „veszett rókákat” kell kikergetni az utcára, hanem – ahogy a kormányfő többes szám első személyben kifejtette – azokat be kell fogni és telepre kell szállítani.
Gyurcsány a rendezvényen még nem tartotta szükségesnek, hogy nyilatkozatát megmagyarázza, mert – ahogy a Hír TV helyszíni tudósítójának röviden kifejtette – amit mondott, „az önmagáért beszél”. Ehhez képest tegnapi naplóbejegyzésében értelmezni kezdte az elhangzottakat. Ezek szerint arról a „meggyőződéséről” próbálta a hallgatóságot tájékoztatni, hogy „a politikában nem lehet a rágalmakra rágalommal, a vádaskodásra vádakkal felelni, a megbélyegző, kirekesztő, hazugságra alapozott stílusnak pedig nincs helye a demokratikus közéletben”.
*
– Amikor kóbor kutyákat említek, akkor a Magyar Vizsla című hazugságlapra gondolok, amikor pedig sintértelepről szólok, akkor a demokratikus közélet szabályainak betartását kérem számon – ismertette „absztrakt” gondolkodásának hátországát Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök úgy vélte, ezt a helyszínen lévők megértették, a Fidesz egyes politikusai azonban nem tudják vagy nem akarják megérteni, vagy – szőtte tovább elméletét – „ha értik is, érdekükben áll félremagyarázni”. – Lelkük rajta, ezt olyan alacsony színvonalú politizálásnak gondolom, ami szóra sem érdemes – emelkedett feljebb a problémán a politikus.
A Fidesz ugyanakkor nem ismerte fel a „kóbor kutyák” telepítése mögött meghúzódó, a „demokratikus közélet szabályainak betartása” miatti kormányfői aggodalmat. Áder János frakcióvezető szerint mindenki megértette Gyurcsány Ferenc üzenetét: megértette a Fidesz minden tagja, a Fidesz minden szimpatizánsa, mindenki, aki kérdéseket mer feltenni Gyurcsány Ferencnek, mindenki, aki kritikával illette miniszterelnöki munkáját, mindenki, aki szóvá tette beváltatlan ígéreteit. – Gyurcsány Ferenc telepre akarja vinni azokat, akik nem értenek vele egyet, akik kritizálni merik – fogalmazott Áder. – De hol van ez a telep? A munkatáborok helyszínén, Recsken? A Hortobágyon? Az Andrássy út 60.-ban? Esetleg a koncepciós perek tárgyalótermeiben? – kérdezte. A frakcióvezető, utalva az Adolf Hitler 1938-as jelszavára kísértetiesen hasonlító Gyurcsány-féle hármas kampányszlogenre – „Van egy ország. Van egy ember. Van egy program.” – felvetette: vajon az a félelemkeltés programja-e, amelyhez megvan a megfelelő ember.
Lapunk az emberi jogi bizottság több tagját is megkérdezte a miniszterelnöki üzenetről. Géczi József Alajos (MSZP) szerint „ez Szegeden nem téma”, és ő ebben nem akar részt venni, hiszen „az egészet nem hallotta”, így nem is kívánja kommentálni. Donáth László (MSZP) sem tudott túl sokat mondani, ehhez neki ismernie kellene az anyagot. A politikus azt azonban hangsúlyozta, hogy már 35 éve állatvédő, tehát ő személy szerint minden kutyára vigyázna.
Wittner Mária, akit ’56-ban halálra ítéltek, már azt is felháborítónak tartotta, hogy politikusi megnyilatkozásaiban kóbor kutyákat emleget a kormányfő, hiszen pártszimpátiától függetlenül, aki Magyarországra született, mind magyarnak, nem pedig kutyának érzi magát. Wittner Mária – akit a recski táborra emlékeztet a kormányfői szóhasználat – ezek alapján úgy vélte: „ennyit ér” Gyurcsány Ferenc demokráciafelfogása, az MSZP szociáldemokráciája.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
