Jelentős problémaként vetette fel Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a minap, hogy a vállalatoknak nincs forrásuk kutatás-fejlesztési kiadásokra. Mint arra a szakember a Magyar Innovációs Szövetség rendezvényén rávilágított, a hazai kis- és középvállalatok azért nem költenek erre, mert a túléléssel foglalkoznak. Ebben egyébként a kormánynak jelentős a felelőssége, mivel a jogi környezet igen kiszámíthatatlan, a cégek életét jelentősen befolyásoló jogszabályokat gyakran év közben módosítják, s még a bevezetett új adónem, az innovációs járulékból befolyó összegek jelentős részét sem forgatták vissza az üzleti szférába. Tavaly a járulékból befolyó összegekből létrehozott innovációs alapból nyújtott támogatások mintegy kétharmadát a költségvetési intézmények burkolt támogatására fordították. Emellett az elmúlt évek során több intézkedéssel is visszavetették a vállalatok innovációs kedvét. Így például nagyon hátrányosan érintette a hazai cégeket az adótörvények többszörös változtatása, a pályázati pénzekhez való hozzáférést erősen megnehezítő bürokrácia, az elnyert pályázatok költségtérítésére szánt összegek zárolása, és az áfa visszatartása.
A tőkehiánnyal küzdő cégek és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika csak egy része a „problémacsokornak”, amely hátráltatja a hazai cégek innovációs tevékenységét. Magyarország ugyanis – bár egy 2004-es törvény azt előírja – nem rendelkezik tudományos-innovációs stratégiával. Ezért külön elképzelései vannak az Oktatási Minisztériumnak, a Magyar Tudományos Akadémiának és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak. Mindegyik a saját fontosságát igyekszik kiemelni, egymással versengve hozzák meg döntéseiket, hátráltatva a rendelkezésre álló források felhasználását. Mindezeken kívül a jelenlegi kormány a kockázati tőke bevonását lehetővé tevő törvények megalkotását elmulasztotta. Becslések szerint jelenleg mintegy ötezermilliárd forintot kezelnek intézményi befektetők hosszú távú forrásként. Mint arra Heim Péter, az Aegon Magyarország Rt. vezető közgazdásza egy cikkében rámutatott, amennyiben ennek csupán öt százalékát átirányítanák a kockázati tőketársaságokba, az már most 250 milliárd forint fejlesztési tőkét jelentene. Végeredményben tehát miközben a kormány a vállalkozókra mutogat, éppen az állam hátráltatja a vállalatok nagyobb részvételét. Tevékenységük eredménye: míg 2002-ben hazánk kutatás-fejlesztési ráfordítása – a GDP-hez viszonyított arányban – meghaladta az egy százalékot, 2003-ban 0,95 százalékra, 2004-ben pedig már 0,88 százalékra csökkent ez az összeg.
origo.hu
Egy speciálisan átalakított autót kapott a súlyosan megsérült balettművész
