Talán a legfontosabb kérdés, amit önnek feltehetek a választások közeledtével, hogy április 9-én elmennek-e a kisgazdák szavazni, vagy a többségük 2002-höz hasonlóan ismét otthon marad. Ez ugyanis döntően befolyásolhatja a voksolás kimenetelét.
– Rendkívül biztató, hogy 2002-ben a választás első fordulójában ugyan igen nagy számban otthon maradtak a kisgazda választók, a második fordulóban ezzel szemben jelentős fordulatokat lehetett végrehajtani. Azt ma már mindenki elismeri, hogy éppen azokban a választókerületekben tudott fordítani a jobboldal – és ez hozott végül rendkívül szoros eredményt –, amelyekben jelentős számú kisgazda választó él. Ugyanis nem arról volt szó, hogy megtévesztette őket valaki. Az akkori FKGP sem vonzotta magához őket, hiszen az eredményük egy százalék alatt maradt. A megszólítás hiányzott. Ezt ma már nem csak én vallom, a Fidesz vezette szövetségen belül mindenki így gondolja. A legfontosabb kérdés az, úgy érzik-e ezek a választók, hogy ők fontosak, és kellenek a szövetség számára. Ha ezt éppen onnan hallják, akitől ezt hallani szeretnék, és ez a személy kisgazda, olyan szövetségi vezető, akiben bíznak az emberek, akkor tudják majd, hová szavazzanak. A töredék kisgazdapártok mögött nincs tényleges támogatottság. A valóságos erő a szövetségen belüli kisgazdáknál van, és a hívó szó ötven nappal a választások előtt még időben jön.
– Több megyében kötött választási szövetséget a Réti Miklós és Zsikla Győző nevével fémjelzett kisgazdatábor a MIÉP–Jobbik–Harmadik Úttal. Ők milyen erőt képviselnek? Korábban nem tárgyaltak velük az együttműködésről?
– Rendkívül ellentmondásos a viszonyunk ezzel a kisgazdaszárnnyal. Sokan elfelejtik, hogy éppen ez a vonal volt az, amely 2001-ben megakadályozta Cegléden a fordulatot a torgyáni kisgazdapártban. Arra sem szeretnek emlékezni, hogy ugyanez a vonal volt az, amelyik 2002-ben az első választási forduló végéig hűségesen Torgyán Józsefet támogatta akkor is, amikor a pártelnök úgy nyilatkozott: „Majd a választás éjszakáján várom a két nagy párt vezérét, és aki hangosabban kopogtat a kapun, majd azzal kötök koalíciót.” Ismerjük az eredményt, ma legfeljebb a végrehajtók kopogtatnak azon az ajtón. Ugyanakkor kétségtelen, hogy nem a legrosszabb irányba mentek, hiszen Magyarországon van egy erős radikális tábor. Ha ezt a szavazói bázist néhányan megpróbálják hozzásegíteni az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépéséhez, ez akár tiszteletre méltó is lehet. Viszont sajnálatos módon, ha reálisan mérik fel a helyzetet, ismét csak szavazatokat visznek el a nemzeti oldalról. Mindenkit arra kérek a most vasárnapi országos gyűlésünkön, hogy ez az utolsó pillanat, amikor a töredék kisgazdacsoportok vezetői, támogatóikkal együtt, csatlakozhatnak hozzánk. Ez nem szerelem kérdése az egyik vagy másik pártvezér vagy párt iránt, hanem nemzeti sorskérdés.
– Gondolja, hogy van olyan automatizmus, amely alapján minden kisgazda kötődésű választópolgár a Fideszt választja? Sokan úgy gondolják, hogy a gazdatársadalom és a hagyományos kisgazdatábor egy része ma sem szavaz jó szívvel a Fideszre.
– Tudatosítani kell a fejekben végre, hogy a Fidesz 2003 óta már nem ugyanaz a párt, mint korábban. De ezt sajnos maga a Fidesz sem propagálta kellő súllyal és kellő eréllyel. Világossá kell tenni, hogy a néppárttá válás elindult, és már látszik az eredménye. Úgy tapasztalom, a józan gondolkodású kisgazdák túlnyomó többsége világosan látja: április 9-én nem arról szavazunk, hogy mi a szívünk szerinti, és mi kevésbé az, hanem aszerint, hogy ez a célszerű, az okszerű, a másik lehetőség viszont az ellenfelünk, aki nem akar jót nekünk.
– Nyilván a jelenlegi kormánykoalícióra gondol. Ők viszont azt állítják, hogy sokkal többet tettek már eddig is a gazdatársadalomért, mint az előző kormány. Mire alapozza a kritikát?
– Attól tartok, a mezőgazdaság és a vidék az ő Achilles-sarkuk, kevés olyan terület van, ahol ilyen egyértelmű, hogy nem mondanak igazat. Három éven keresztül folyt a tudatos politika, hiszen jelentős pénzek érkeztek az agráriumba, több mint százmilliárd forint például adósságkonszolidáció címén. Viszont Szanyi Tibor volt agrárállamtitkárt idézve – aki nyilván pontosan ismeri az adatokat – ez a pénz kevesebb mint száz címre jutott el. Ezt világosan érzékelik azok a kistermelők, akik egy fillért sem kaptak. Ebben az esztendőben is 160 milliárd forint alatt van a hazai források összege, miközben 2005-ről 146 milliárd forint húzódott át ki nem fizetett tartozásként erre az évre. Persze most a kampányidőszakban a kormány lázasan megkezdte a kifizetéseket. De a magyar paraszt nem csak ravasz, okos is. Pontosan öszszeméri a jelenlegi kifizetéseket az előző három év teljesítményével. Azt is látják, hogy az elmúlt négy esztendőben szétverték a magyar állattenyésztést, az állattartók tönkretétele pedig a többi ágazatot is sújtja. Ma ott tartunk, hogy a sertésállomány hárommilliósra olvadt, a tehéntartók majdnem húsz százalékot veszítettek az állományukból.
– Tudatos züllesztésről lenne szó? Kinek jó ez?
– Kétségtelen, hogy a modernizálásra hivatkozva csak a nagyobb birtokokat támogatják, és gyakorlatilag hiányzik a piacvédelem, mondván, hogy az Európai Unióban ez lehetetlen. Ez színtiszta hazugság, hiszen az unióban kőkemény piacvédelem van, csak mi nem élünk vele.
– Mit ajánlanak önök, mire épül az agrárprogramjuk?
– Nagyon jónak tartjuk, hogy a Fidesz a Magoszhoz fordult, amely hiteles érdekvédelmi szervezete a magyar gazdatársadalomnak, és úgy gondolom, ez így lesz a jövőben is. Az általuk elkészített programtervezet sokrétű, jó szakemberek készítették. Nekünk is vannak sarokpontjaink, amelyeket mindenképpen érvényesíteni akarunk, és hangsúlyozni szeretném a sajátjainknak is, hogy nem pusztán azért vagyunk a szövetségben, hogy egy győzelmet önmagáért elősegítsünk, hanem a saját céljainkat akarjuk megvalósítani. Erős földvédelmi programot akarunk, amely biztosítja és garantálja, hogy ha a külföldiek földvásárlási moratóriuma lejár, akkor is megmarad a termőföld magyar kézben. Ez mindennek az alapja. Azonkívül elsődleges cél, hogy egy nemzeti kormány Brüsszelben érje el: ne csökkentsék, ha lehet, inkább növeljék az uniós támogatásokat 2007 után.
– Térjünk vissza a választásokra! Hány kisgazda képviselőjelöltje lesz a szövetségnek?
– A négy évvel ezelőttihez hasonlóan egyéni jelöltünk kilenc választókerületben lesz, és van egy új konstrukció is, amelyet a Fidesszel közösen alakítottunk ki. Eszerint több helyen indul olyan jelölt a Kisgazda Polgári Egyesület tagjaként, aki fideszes ugyan, de vállalja, hogy a kisgazda eszmeiséget támogatja a parlamentben. Szeretnénk elérni, hogy a mostani létszámot nagyjából meg tudjuk duplázni. Szó sincs arról, hogy feladtuk volna a kisgazdavilágot. Emlékezetes, hogy maga a kisgazdaügy 1908-ban civil szervezetként indult. A mi szervezetünk is mozgalom, a kisgazda-szellemiség életben tartása a feladatunk. Nem akarunk párttá alakulni. Az a véleményünk, hogy a gyökereket kell megerősíteni, és a Fideszben mint alakuló néppártban helye van a kisgazdavilágnak.

Elkezdődött az ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Szabadegyetem és Konferencia