Szijjártó Péter: Magyarország nem veszélyként, hanem lehetőségként tekint a kelet-nyugati együttműködésre

Magyarország nem veszélyként, hanem lehetőségként tekint a Kelet és Nyugat közötti együttműködésre, amelyből hazánk igen sokat profitálhat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Vácrátóton.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) járműipari konferenciájának megnyitóján a Várkert Bazárban 2025. május 13-án Fotó: MTI / Hegedüs Róbert

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nippon Paper Chemicals Europe üzemének megnyitóján arról számolt be, hogy a japán vállalat vegyipari üzletága körülbelül 15 milliárd forint értékű zöldmezős beruházás keretében építette fel az akkumulátoralkatrész-gyárát a településen, amihez az állam 2,3 milliárd forint támogatást adott, így segítve elő az első ütemben hatvan új munkahely létrejöttét.

Szijjártó Péter Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Beszédében kiemelte, hogy a világszerte több mint 15 ezer embernek munkát adó cég fontos szerepet játszik az autóipar zöldtechnológiai forradalmában, amelynek terén Magyarország élen jár, ugyanis öt év alatt a tízszeresére nőtt a hazánkban forgalomba állított elektromos autók száma, valamint jelentős gyártási kapacitások is létrejöttek.

A jövő esztendőtől Magyarország képes lesz arra, hogy több mint egymillió autót, több mint kétmillió motort állítson elő, és a világon a második legnagyobb elektromos akkumulátorgyártási kapacitással rendelkezünk

– hangsúlyozta.

Illetve a keleti nyitás stratégiájának a sikerét méltatta, rámutatva, hogy a kormány tizenöt évvel ezelőtt kezdte ösztönözni az ázsiai vállalatok beruházásait, és soha nem diszkriminált a hazánkba érkező cégek között politikai, ideológiai vagy nemzeti alapon, pusztán annyit kértek, hogy tartsák be a szabályokat. 

„Mi itt, Magyarországon a kelet–nyugati együttműködésre soha nem veszélyként, hanem lehetőségként tekintettünk, egy olyan lehetőségként, amelyből mi, magyarok sokat profitálhatunk” – szögezte le. 

A miniszter kifejtette, hogy a keleti nyitás stratégiának egyik fő pillérét a magyar–japán együttműködés jelenti, a kormányzat már hét vállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kelet-ázsiai országból.

„És nem véletlen az, hogy a japán vállalatok a kilencedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják ma Magyarországon, s az sem véletlen, hogy több mint 30 ezer magyar ember dolgozik japán vállalatoknál. Az elmúlt tizenegy év során a kormány 72 nagy japán vállalati beruházást támogatott Magyarországon” – tájékoztatott, hozzátéve, hogy ennek keretében mintegy 644 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, több mint ötezer új munkahelyet teremtve. 

És a mai napon a japán vállalatok pozíciója tovább erősödik Magyarországon, Magyarország pozíciója pedig tovább erősödik a zöldautó-ipari technológiai forradalomban

– jegyezte meg. 

Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy a Nyugat világgazdasági hegemóniája mára a múlté, a keleti vállalatok sok esetben az élre törtek, amit az is jól demonstrál, hogy 2010-ben globálisan a beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, míg a maradék 20 százalékát keletiből, viszont ez az arány mostanra teljesen megfordult. 

„Ezért nem is csoda az, hogy Európában is egy rendkívül éles verseny indult meg a nagy, modern, keleti vállalatok által létrehozott beruházásokért. Épp ezért szerintem mindenki, aki józan ésszel gondolkozik, belátja, hogy a kelet–nyugati együttműködésben nem a korlátokat és nem a tiltást kell keresni, a kelet–nyugati együttműködést nem elnehezíteni, hanem támogatni kell” – vélekedett. 

Majd kiemelte, hogy a keleti és a nyugati vállalatok kölcsönösen függenek egymástól, ezért a gazdasági együttműködés korlátozása nem egyszerűen butaság, hanem súlyos károkat is okoz, és nagyon komoly fejlődési lehetőségtől fosztja meg az érintetteket. A normális nemzetközi együttműködés mindig sokkal jobb, mint az elszigetelődés – jelentette ki. 

Végül pedig tudatta, hogy Pest vármegyében az elmúlt tíz évben a munkanélküliség a felére csökkent, az ipari termelés értéke pedig a háromszorosára nőtt, 2500 milliárd forintról bőven 7000 milliárd forint fölé, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány ez idő alatt helyben 315 nagyberuházáshoz adott támogatást.