Két mobiltársaság ügyében a múlt év őszén még 30 milliós bírságot szabott ki a versenytanács, ám a T-Com reklámeljárásában decemberben már 150 milliós összegről szólt a határozata. A testület úgy találta: a legnagyobb hazai távközlési részvénytársaság a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámkampányt folytatott. Egyik díjcsomagjának népszerűsítésekor ingyenesként jelölt meg nem ingyenes szolgáltatásokat, s több más kedvezményről is kedvezőbb képet festett a valóságosnál. Ez év február elején, amikor a Colgate-Palmolive Magyarország Kft. reklámügyében ítélkezett a versenytanács, a bírság már 257 millió forint volt.
Az ügyek többségét a fúziók, vagyis a vállalatfelvásárlások engedélyezése mellett évek óta a fogyasztók megtévesztése miatt indult esetek teszik ki – emlékeztetett Tóth Tihamér. A GVH versenytanácsának elnöke úgy látja, a fogyasztóvédelmi ügyekben korábban kiszabott egy-, három-, öt-, tíz-, esetleg harminc-, negyvenmilliós bírságok nem segítettek. Erre az alapján következtet, hogy rendre ugyanazok a cégek szerepelnek a testület előtt ugyanolyan jogsértésekkel.
Tóth Tihamér úgy véli, a T-Com, de különösen a Colgate reklámügye módot adott az elmozdulásra. Remélik, tette hozzá, hogy a versenytanács döntései jelzésértékűek: a piac többi szereplője is meggondolja, érdemes-e ilyen áron is megtéveszteni a fogyasztókat. A fogpasztareklám ügye az elnök szerint azért is figyelemre méltó, mert a bírság meghatározásakor most először vették alapul a reklámra költött összeg nagyságát. Abból indultak ki, hogy a cégek nyilván vissza akarják kapni a termék népszerűsítésére fordított pénzt. Azt tehát beépítik az áraikba. A 257 milliós tétel meghaladja a reklámköltségeket – mondta Tóth Tihamér.
A terv szerint szigorú bírságra számíthat a jövőben az is, aki visszaeső, tehát nem először fordul meg reklámügyével a versenytanács előtt. Ebbe a kategóriába tartoznak a hipermarketek a becsalogató hirdetéseikkel. Azt tapasztalni ugyanis, hogy a reklámújságokban népszerűsített termékek gyakran egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mennyiségben találhatók meg a polcokon. A vevő azonban, ha már bemegy, vesz valami mást. Itt nem a vásárlók egyéni sérelme a lényeg, mondta az elnök, hanem a verseny korlátozása.
A versenytörvény ugyanakkor csak nagy vonalakban határozza meg a bírság mértékét. Az összeg legfeljebb a vállalat vagy újabban a vállalatcsoport éves nettó bevételének a tíz százaléka lehet. A büntetést „az eset összes körülményei” alapján kell kiszabni. A jogszabály példálózva sorol fel néhány körülményt.
Tóth Tihamér szerint nehéz jó bírságkiszabási metodikát találni. A fogyasztóvédelmi ügyekben még nincs ilyen módszerük, de a tervezet már elkészült. A kartelleljárásokban viszont három évvel ezelőtt kidolgoztak egy számítási módot, s azt közlemény formájában közzétették. A bírságplafon figyelembevételével súlyoztak az egyes szempontok – a jogsértés időtartama, piacra gyakorolt hatása, a felróhatóság mértéke – között. A bírságpolitikát tükröző pontszámítási mód azonban nem norma, nem jogszabály – mondja Tóth Tihamér. Ám szerinte ez nem feltétlenül baj. „Kezdünk mi is megfertőződni az európai bizottság gyakorlatától” – közölte, hozzátéve, a bizottság is rendszeresen tesz közzé közleményeket, iránymutatást, hogy orientáljon a várható következményekről.
A kartellügyekben korábban elfogadott bírságközlemény nem matematikailag leírható modell. Nem is lenne jó egy ilyet nyilvánosságra hozni – véli a versenytanács elnöke. Ha a vállalkozások előre tudnák, milyen bírságra számíthatnak, azt bekalkulálnák az árakba, és eleve semlegesítenék a büntetést. „Egyfajta bizonytalanságot célszerű fenntartani – tette hozzá. – Más dimenzióba kell helyeznünk az ügyeket, mint amilyenben a kisebb bírságok idején voltak” – fogalmazott az elnök.
A versenyt kizáró, korlátozó vállalati megállapodások – a kartellek – ügyei a számadatok szerint a fogyasztóvédelmi esetek és a fúziók után következnek. Némelyik kartelleljárás jelentősége azonban igen nagy. Tóth Tihamér szerint ez a magyarázata annak, hogy mentesítik a bírság alól azokat a cégeket, amelyek információt szolgáltatnak a versenyt kizáró összefogásról. A bírság mellőzésének feltételeit egy korábban nyilvánosságra hozott közleményük tartalmazza, ugyanúgy, mint a bírságolás szempontjait. Az elnök úgy véli, a feltételrendszer – az úgynevezett engedékenységi politika alapja – európainak nevezhető standard. „Ha ezt teljesíti a cselekedetét tevékenyen megbánó vállalkozás, akkor vállaljuk, hogy nem bírságoljuk meg.” Álláspontjuk szerint fontosabb, hogy a kartell lebukjon, mint azt, hogy a bejelentőt felelősségre vonják. A bírság összege egyébként tavaly 3,3 milliárd forint volt összesen, ebből 2,8 milliárd jutott a kartellező cégekre.
A törvény múlt évi módosítása alapján a befizetett bírság legfeljebb öt százaléka erejéig maga a versenyhatóság is részesül a kirótt összegből. Tóth Tihamér hangsúlyozta: a pénzt a versenykultúra fejlesztésére kell fordítaniuk. A felhasználás szempontrendszerét ezután határozzák meg, de valószínű, hogy például konferenciák szervezését, idegen nyelvű szakmunkák fordítását finanszírozzák az összegből.
Jogi szakértők alkotmányosan aggályosnak tartják a gazdasági verseny mostani hazai szabályait és – ennek nyomán – a fogyasztóvédelem gyakorlatát. A hasonló ügyekkel foglalkozó Réti László ügyvéd lapunknak elmondta, egy cég képviseletében az Alkotmánybírósághoz fordult. Szerinte a versenytörvény túlságosan tág megfogalmazásai nem felelnek meg az alkotmánybírák által a hasonló esetekben megkövetelt „normavilágosság” elvének. A cégek ugyanis sokszor nem tudják, hogyan kell viselkedniük, hogy elkerüljék a büntetést, s hogy pontosan milyen alapon róják ki ügyükben a bírságot. A versenyhivatal nyilván ezt a hiányt, bizonytalanságot érzékelve dolgozta ki a maga pontrendszerét, amely most a bírság meghatározását segíti – vélekedett az ügyvéd. A Réti, Antall és Madl Landwell ügyvédi iroda munkatársa mindemellett úgy véli, ez már nem jogalkalmazás, hanem jogalkotás. Szerinte a törvényből és nem a versenyhatóság körleveléből kell kiderülnie, hogy adott esetekben mekkora bírságra számíthatnak a gazdasági társaságok.
Réti László ugyanakkor hangsúlyozta: közgazdasági követelmény, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmet kapjanak. A vevők tájékoztatásának kultúrája ugyanis idehaza nem fejlődött kellően. Igazgatási szempontból több cég az uniós csatlakozás óta is kevéssé kockázatos térségnek tartja Kelet-Európát – mondta Réti László. Ezek a társaságok szerinte olyan átmenetinek szánt módszereket is bevetnek, amilyeneket a saját országukban, az ottani etikai kódex alapján nemigen alkalmaznának. Céljuk, hogy a kis összegű bírságot vállalva, versenytársaikat rövid idő alatt kiszorítva megerősítsék piaci helyzetüket. Ezután törvénytisztelő szereplőként maguk hirdetik meg az etikai elveket, s készséggel feljelentik a jogsértően tevékenykedő vállalkozást – tette hozzá a szakember.
A tapasztalat azt igazolja, hogy a hatóságoknak nem csak a versenyügyekben van túl tág terük a döntésre. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek is meglehetős szabadsággal járhatnak el, habár ők nem a bevétel felső határa alapján szabják ki a bírságot, hanem számszerűen rögzített keretek között. Így juthatnak el a kétmilliós felső határig, miközben a versenytanács már 200 millió fölött jár.
Az ügyvéd szerint a jogbiztonság azt követeli, hogy a fogyasztóvédelem jogi alapjait világosan, egyértelműen fogalmazzák meg a törvényhozók. A hivatalok pedig a régi hatósági, etatista szemlélet helyett tevékenységük szolgáltató jellegét erősítsék, ahogy ezt az új közigazgatási eljárási törvény megfogalmazza.
Réti László kérdésünkre azt mondta: a gazdaság szereplőiben félelmet kelt, ha a versenyhivatal vagy bármelyik más hatóság részesedést kap az általa kiszabott bírságból. „Elhisszük, nem azért nőnek az összegek, hogy a hatóságnak is több jusson” – közölte az ügyvéd. Ettől függetlenül szerinte az ilyesfajta jogi szabályozás a hajdani török birodalom gyakorlatára emlékeztet, amikor az adószedő is részesült a harácsból. Persze ez is működőképes rendszer volt – magyarázta Réti –, de nem hatékony, és nem mindenki érezte egyformán jól magát benne.
DPK
Orbán Viktor: Ha egy országnak nagy a szíve + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!