Időközben a Kereszténydemokrata Mozgalom kilépett a kormányból, a politikai válságot pedig úgy oldották meg a parlamenti pártok, hogy megállapodtak a választási ciklus lerövidítésében. A Dzurinda-kormány tehát ehhez a megváltozott helyzethez igazította most a „privatizációs stopot” jelentő döntését. – A magánosítás a világ minden országában – térségünkben pedig különösen – vitát vált ki, kérdőjeleket von maga után – magyarázza a döntés hátterét lapunknak Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakcióvezetője. – Átlátható módszert dolgoztunk ki, hiszen a kormány minden tender kiírása előtt előbb egy nemzetközileg is elismert, többségében külföldi tanácsadó céget kér fel az együttműködésre, amelyik a tender kiírásától kezdve a pályázatok elbírálásáig figyelemmel kíséri a folyamatot, és javaslatot tesz a kormánynak arra, hogy kit válaszszon ki stratégiai befektetőnek, avagy – ha úgy tetszik – új tulajdonosnak. Sőt, a hazai bírálóbizottságban az ellenzéki pártok is képviseltetik magukat. Ennek ellenére sok vád fogalmazódott meg egy-egy döntés után, az idén például a pozsonyi és a kassai repülőterek 66 százalékos magánosítását is viták követték. Úgy éreztük, nem ildomos fél évvel a választások előtt folytatni a folyamatot. Teret, lehetőséget kell adni az új kormánynak, hogy saját belátása szerint alakítsa majd a gazdasági életnek ezt a szegmensét – fejtette ki az MKP álláspontját a frakcióvezető.
A koalíciós válság előtt, még januárban megszületett a március 31-ig eladásra szánt állami vagyon jegyzéke, amely többek között hat hőszolgáltató vállalat, nyolc tömegközlekedési cég, valamint a Cargo Slovakia vasúti teherszállítási társaság eladását is tartalmazta. Becsült adatok szerint a kormány, illetve a magyar ÁPV Rt -nek megfelelő nemzeti vagyonalap közel 45 milliárd koronát, azaz csaknem 300 milliárd forintot kaphatott volna a tervezett magánosításból. A kormány tehát erről a bevételről mondott le, amikor az előre hozott választások miatt a felsorolt cégek és vállalatok eladását felfüggesztette.
A nyilvánosság általában kedvezően értékelte a kormány döntését. A szakértők egy csoportja és a vasúti szakszervezetek szövetsége azonban hibásnak ítélte meg a lépést a Cargo Slovakia vasúti teherszállító társaság esetében. A Cargo Slovakia részvénycsomagjának százszázalékos eladására ugyanis még tavaly kiírta a kormány a nemzetközi tendert, amelyre akkor tizennégy külföldi cég jelentkezett. Végül három konzorcium adott konkrét ajánlatot a vasúti teherszállító megvásárlására, közte a MÁV is a szlovákiai Slavia Capitals befektetési csoporttal közösen. Az ajánlatokat január közepéig kellett megtenniük, a kritériumok viszonylag egyszerűek voltak, merthogy a kiírás szerint a döntéshozatalkor 85 százalékban a felkínált ár a döntő és csak 15 százalékot nyom a latban a fejlesztési koncepció. A beérkezett ajánlatokat egy bírálóbizottság és nemzetközi tanácsadó cég is kiértékelte.
Még a kormányválság beállta előtt meg is született az eredmény, amely szerint a tendert a Cargo Raill Austria és a szlovák J&T befektetési csoport által létrehozott konzorcium nyerte, amely több mint 13 milliárd koronát (csaknem 90 milliárd forintot) ajánlott a társaság részvényeiért. (A MÁV és szlovák partnere csak a harmadik helyen végzett a versenyben, ajánlata alig hétmilliárd korona volt.) Ebből viszont az adódik, hogy a kormánynak a magánosítás – és ennek következtében a bevétel – elmaradása ellenére vélhetően ki kell fizetnie azt a 180 millió koronát, azaz több mint egymilliárd forintot, ami a munkáját elvégző tanácsadó cég honoráriuma. Szakemberek szerint a kormány döntése azért is szerencsétlen, mert kiszolgáltatta „ellenlábasainak” a Cargo Slovakiát. A három konzorcium tagjai ugyanis ajánlatuk megadása előtt betekintést nyertek a Cargo Slovakia könyvelésébe, pénzügyi helyzetébe és fejlesztési céljaiba is. Amennyiben tehát elmarad a magánosítás, avagy elhúzódik egy fél évvel, akár a MÁV, akár a Cargo Raill Austria kihasználhatja ezeket az információkat, és előnyöket szerezhet a piacon. A kormány ennek ellenére nem változtatott elhatározásán. Már csak az kérdéses, hogy a Nemzeti Vagyonalap a meghirdetett pályázatokat megszünteti-e, avagy csupán az új kormányra bízza a végső döntést. Amennyiben az első változat mellett dönt a vagyonalap, akkor még a MÁV-nak is van esélye a Cargo Slovakia megszerzésére, csak éppen jobban oda kell majd figyelnie a megajánlott vételárra.
origo.hu
Lakatos Márk-botrány: újabb gyanúsítottat keresnek külföldön
