Kétezer-hat lesz az az év, amikor megírom a Harry Potter-sorozat utolsó részét. Az izgalom és a rettegés vegyes érzésével gondolok erre a feladatra, mert alig várom, hogy belekezdhessek, hogy elmeséljem a történet utolsó részét, hogy végre megválaszoljak minden kérdést (meg fogom tudni válaszolni valaha az összes kérdést? Tűzzük ki célnak, hogy a legtöbb kérdést megválaszolom); de ugyanakkor ezzel befejeződik a történet, és nem tudom, milyen lesz az élet Harry nélkül – írja J. K. Rowling internetes naplójában.
Az írónő kastélyában, három gyermekével körülvéve, alighanem megoldja majd az életét Harry nélkül is, de kétségkívül magára hagyja a Potter-rajongókat, akik az internet szervezőerejét használva az évek során virtuális világot építettek a varázslófiú és a varázslóiskola köré. Aki mindent tudni akar a sorozat írott vagy megfilmesített változatáról, színészekről, sorsokról, pletykákról vagy magáról az írónőről, kattintson rá a lumus, a mezesfalas vagy az alomvilag nevű magyar weblapokra, ott ismerkedhet meg az igazi rajongókkal, akik nem elégednek meg az olvasással, hanem maguk is részeseivé kívánnak válni a roxforti életnek. Egész szubkultúra alakult ki Harry Potter körül, mondja Balázs István, az Animus Kiadó vezetője, aki maga sem maradhat kívül az elsősorban tinédzser lányok által létesített és üzemeltetett internetes rajongáson.
Az Animus Kiadó 1991-ben családi vállalkozásként indult, Balázs István alapította feleségével, Gábor Anikóval. Első kiadványaik a Kisokos zsebnyelvkönyvek voltak. A nyelvkönyvek mellett próbálkoztak pszichokrimivel, megjelentették az Önsegítő könyvek sorozatot, humoros ajándék könyveket adtak ki, de 1997-ig úgy tűnt, hogy az Animus egyike marad a hazai kis kiadóknak. Ekkor érkezett meg a szerkesztőségi szobába Rowling kézirata, amelyben Balázsék meglátták a nagy lehetőséget. A Harry Potter kiadását addigra már több magyar kiadó is visszautasította. Animusék becsületére legyen mondva, nem maradtak egykönyvesek, bár valószínűleg megtehetnék, hogy eléldegélnek a Potter-könyvek hasznából. Időközben azonban Harry Potter seprűjébe kapaszkodva a legjelentősebb hazai ifjúsági kiadóvá nőtték ki magukat.
Miként nálunk, a világon is az első kötetből fogyott el a legtöbb – Magyarországon már háromszázezer példányt adtak el –, de az üzletmenet folyamatos, újabb és újabb generációk nőnek bele az olvasásba, és Rowling műve lassan a klasszikus mesék táborába érik. A Potter-könyveket azonban a tapasztalatok szerint nemcsak a gyermekek, hanem a szülők is szívesen olvassák, és ez nálunk az angol írónő mellett a magyar fordító, Tóth Tamás Boldizsár érdeme is, aki nemcsak a Roxfort szót alkotta meg a rockfort és az Oxford különleges és szellemes keverékeként az angol és nálunk semmitmondó Hogwarts, vagyis varacskos disznó helyett, hanem szellemesen és ötletesen magyarította az angol szójátékokat is, megalkotva a magyar Harry Potter-nyelvet. Munkáját az IBBY, a gyermek- és ifjúsági könyvek nemzetközi szervezetének magyar tagozata az év gyermekkönyvfordítója elismeréssel is értékelte. Tóth a Potter-könyvek mellett elsősorban filmek fordításával foglalkozik, főként oda hívják, ahol szükség van nyelvi leleményeire. Hiába, a jó fordítónak elsősorban az anyanyelvét kell ismernie, mondja Balázs István.
Harry Potter világsztár lett, nem kétséges. Rowling angol kiadója, a Bloomsbury rekordlistát állított össze az eddig megjelent kötetekről. Eszerint ha a műveket hosszában egymás mellé helyeznénk, 1,4-szer érnék körbe az Egyenlítőt, ha pedig széltében raknánk őket egymás mellé, akkor ezer focipályát lehetne befedni velük. A Harry Potter és a Főnix rendje címűből az első eladási napon Angliában másodpercenként 21 darab kelt el. Ha egymásra raknánk az összes könyvet, amelyet az első napon vásároltak meg, a torony tizenkétszer lenne magasabb, mint a Mount Everest. Ha egyetlen embernek kellene elolvasnia az összes eddig eladott Harry Potter-példányt, és naponta eggyel végezni is tudna, éppen hétszázezer év alatt tudná le a feladatot. Az öszszes eddigi példány száma egyébként több mint Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország lakossága együttvéve. Csak Kínában az első kötet egymillió példányban jelent meg. (A kínai Pottert egyébként Hali Botának hívják.)
Nemcsak az angol varázslófiúból lett legenda, azzá vált időközben szülőanyja, Joanne Kathleen Rowling is, akiről, bár a híradások szerint szigorúan őrzi magánszféráját, már szinte minden tudható. Igaz, Rowling élettörténete hollywoodi mesevilágot idéz, boldog gyermekkorral, küzdelmes, nélkülözésekkel és mellőzésekkel teli felnőttkorral, mígnem elérkezik a megérdemelt siker: a szakmai, majd a magánéletbeli boldogság. Ember a világon könyvvel annyi pénzt még nem keresett, mint Rowling, aki 2004-ben lépett be a világ milliárdosainak klubjába. Igaz, akkor mindössze az 552. helyet sikerült elcsípnie egymilliárd dollárra saccolt vagyonával, ám ezt is sikernek könyvelheti el, hiszen nem vállalat élén és nem is örökség révén sikerült meggazdagodnia.
Az írónő 1965-ben született a Bristol melletti Chipping Sodburyben, és négyéves volt, amikor szüleivel Bristol elővárosába, Winterbourne-be költözött. E mozzanat azért fontos a későbbiek szempontjából, mert szomszédjukban Rowling sokat játszott Ian Potterrel, akinek mindig különös ötletei voltak: csigákat költöztetett a piknikezésre használt tányérokba, vagy rávette a többieket, hogy gyalogoljanak át a frissen betonozott járdán. Saját nevét az ifjú hölgy viszont nem szerette, mert mindig csúfolták a Rowling és a Rolling összecsengése miatt. Sőt későbbi tanítványai Rolling Stonesnak is szólították.
Rowling később Dél-Angliában francia nyelvet és klasszika-filológiát hallgatott, szülei meg voltak győződve arról, hogy kétnyelvű titkárnőként csodálatos karriert fut be. 1991-től a portugáliai Oportóba költözött, ahol angolt tanított. 1992-ben férjhez ment Jorge Aranteshez, 1993-ban megszületett lánya, Jessica. Férjétől azonban hamarosan elvált, ezért 1994-ben csecsemő kislányával és bőröndjével, amely már tele volt Harry Potter-feljegyzésekkel és -fejezetekkel, visszaköltözött húgához Edinburghbe. És itt született meg a legenda: hogy ne a nyirkos, fűtetlen lakásban legyenek, Rowling lányával egész napját egy kávéházban töltötte, itt fejezte be Harry Potter történetét. Elkezdett kiadót keresni, de sorban utasították el. Végül Londonban talált egy ügynököt, aki 1996 augusztusában négyezer dollárért eladta a Harry Potter és a bölcsek köve kéziratát az angliai Bloomsbury Children’s Books kiadónak. A könyv 1997 júniusában jelent meg Angliában. Néhány hónappal később megvásárolták az amerikai kiadási jogokat százötezer dollárért. 2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat filmjogait is.
Rowling tehát révbe ért. 2001-ben újra férjhez ment, azóta két gyermeke is született, egy kisfiú és egy kislány. Rendkívül visszahúzódó életet él, alig ad interjút, és úgy tűnik, még mindig elcsodálkozik az őt övező rajongáson: „Amerikában ezrével jöttek a gyerekek a felolvasóestjeimre. Csodálatos volt, egyben kissé ijesztő is, hisz nem vagyok egy Spice Girl…” – mondta egy alkalommal. Nem feledkezik meg a jótékonykodásról sem, az ötödik rész megjelenésekor kizárólagos jogot adott húsz, Németországban, Ausztriában és Svájcban kapható, hajléktalanok által árusított lapnak, hogy a könyv első fejezetét két héttel a kötet hivatalos megjelenése előtt közölhessék. A hatodik kötet megjelenése előtt az Animus Kiadó hozzájárulásával a magyar Fedél Nélkül című hajléktalanújság is közölte az új könyv, a Harry Potter és a félvér herceg első fejezeteit.
A felnőttek, elsősorban a szülők a kis varázslófiútól valóban csodát vártak: hogy megszeretteti az olvasást a betűre egyre restebb gyermekekkel. A varázslat nem teljesen sikerült. Sokan maradtak egykönyves olvasók, olyanok, akik bátran nekiveselkednek a hatszáz oldalas köteteknek, de eszükbe sem jut, hogy más hasonló terjedelmű művel is próbálkozzanak. Balázs István kiadóvezető szerint azonban nem kizárólag a Harry Potter-rajongók az egykönyves emberek. Ha a Nagy Könyv tapasztalatait értékeljük, nem lehet kétséges, hogy minden irodalmi érdeme mellett is feltűnő Az egri csillagok és A Pál utcai fiúk elsöprő sikere, amely arról árulkodik: sokaknak gyermekkoruk óta nem volt meghatározóbb irodalmi élményük. A szakemberek szerint azonban egy Harry Potter-rajongónak megvan az esélye arra, hogy átlendüljön a vastagkönyv-görcsön, és hinni kezdjen abban, nem minden rossz és fárasztó, ami betű.
Kétségtelen, Rowling sokat tett e görcs oldásáért, elindította a gyermeki fantáziát. Aztán a hollywoodi filmesek ezt a mozgást gyorsan és sikerrel lefékezték.
origo.hu
Elkezdődött az ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Szabadegyetem és Konferencia
