Iskolai könyvtárak haszna Kárpátalján

A Könyv és Nevelés című folyóirat legújabb számában, amelyet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum ad közre, Répási Ildikó kárpátaljai könyvtáros közölt cikket Határon túli tapasztalatok az iskolai könyvtári munkában címmel.
A szerző előbb áttekinti, milyen körülmények között szerveződtek meg az intézmények 1945 után: „Szerepe volt egy önvédelmi magatartásforma kialakulásában azoknak a magyarellenes intézkedéseknek, amelyeket a szovjet hadsereg Kárpátaljára való bevonulása után hoztak, mivel 1945-ben Kárpátalja lakosai egy új állam polgárai lettek. A magyarság még nehezebb körülmények közé került. Megkezdődött a tudatos és nem tudatos betelepítés. Feje tetejére állították az erkölcsi értékrendet, a magyar értelmiséget lefejezték, a falvak életét irányító és meghatározó embereket kuláklistára sorolták, az egyházakat feketelistára tette az ateista világszemlélet, az új hatalmi struktúra a magyarlakta településeken is idegenből jött vezetőkből és helyi lumpen elemekből verbuválódott szekértolóikból állt össze…”
Ilyen körülmények között kellett talpon maradni. A magyar oktatás csak általános iskolákban működött, magyar gimnázium nem volt. Csak jóval később, a hatvanas években szerveződött meg a középiskolai oktatás teljes hálózata. Mindegyik iskolában működött könyvtár, ám ezek ellátása „központi irányelvek” szerint történt. Közben alattomban minden magyar iskolába orosz osztályokat is verbuváltak, azt sugalmazva, hogy a diákság későbbi érvényesülését ez segíti elő.
Az eredmény, már akik szemszögéből ez eredménynek mondható: „1979-ben már csak 31 magyar középiskola volt Kárpátalján. A kilencvenes évek elejére 86 magyar iskola maradt, s ebből 29 csupán a középiskola.” Ám szerencsére a rendszerváltozást követően fellendült Kárpátalján a magyar nyelvű iskolai oktatás. Változás következett be a könyvtárak munkájában is. Regionális, azaz a kisebb közösségek tanárait és könyvtárosait segítő könyvtárak működnek Csapon, Munkácson, Nagyszőlősön, Aknaszlatinán és Beregszászban. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség azt is elérte, hogy a szórványvidékek is bekapcsolódhassanak a magyar kultúra vérkeringésébe. Jelentős könyvadományok érkeztek az anyaországból, amire korábban nem volt lehetőség, és megszerveződött a könyvtárosok képzése is, akik nélkül hasznos és hatékony könyvtári munka elképzelhetetlen.