Mindenképpen sokat számítana, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök is személyesen részt venne az isztambuli megbeszélésen, bár erre csekély esélyt látok – hangsúlyozta lapunknak Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője. Ez orosz szempontból sem jelentéktelen, hiszen nagy gesztus lenne Donald Trump amerikai elnök felé, márpedig Oroszországnak most fontos, hogy megmaradjon a jó viszony Trumppal – tette hozzá.
Csodát ugyanakkor aligha lehet várni a megbeszéléstől.
Nem gondolom, hogy ez áttörést hozna, hiszen az alapvető ellentétek megmaradnak továbbra is Oroszország és Ukrajna között. Tehát a gyors békét aligha hozná el, de szimbolikusan mindenképpen nagy jelentőségű lenne
– emelte ki Demkó Attila.
Ennek ellenére mindenképpen jó lenne, ha Zelenszkij és Putyin közvetítők, harmadik fél nélkül tárgyalna újra, hiszen legutóbb nagyjából öt éve beszéltek egymással személyesen. Az akkori pedig egy konstruktív megbeszélés volt, amitől az oroszok azt várták, hogy lesz folytatása, és elvezet a minszki egyezmény aláírásához. Ez azonban nem történt meg, és onnantól gyakorlatilag már a háború felé vezetett az út – magyarázta a szakértő.
Ha a két vezető leül tárgyalni, bármilyen mélyek is az ellentétek, bármennyi szörnyűség is történt az elmúlt három évben, talán előreviheti a dolgokat. De mindkét országnak megvannak az alapvető nemzeti érdekei, az alapvető elképzelései a háború befejezéséről, amelyeket nagyon nehéz felülírni
– figyelmeztetett Demkó Attila, hozzátéve, hogy egy Putyin–Zelenszkij-találkozónak mindenképpen nagy PR-hatása lenne.
A területi kérdéseken kívül több más érzékeny téma is felmerül. Ezek közül talán a legfontosabb Ukrajna NATO-tagságának kérdése, amire ugyan az Egyesült Államok már nemet mondott, azonban Oroszország lehet, hogy kérni fogja Ukrajna semlegességének alkotmányba foglalását. Felmerülhet az ukrán haderő bizonyos korlátozása, vagy Ukrajna területén bázisok, különösen nyugati bázisok létrehozásának korlátozása, valamint az orosz nyelv és az orosz kisebbség jogainak kérdése – sorolta a szakértő.
Ez utóbbi a kárpátaljai magyarság szempontjából is fontos lehet, hiszen ha sikerül visszaállítani a 2014 előtti, széles körű kisebbségi jogokat, az számukra is előnyös – mutatott rá.
Emellett fontos a zaporizzsjai atomerőmű sorsának rendezése is.
Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert ez egy hat blokkos nagy erőmű, nagyon fontos stratégiai szempontból is. Nehéz elképzelni, hogy ezt Oroszország kiadja a kezéből
– vélekedett Demkó Attila, hozzátéve, hogy az erőmű ráadásul olyan területen van, amely az orosz alkotmány szerint Oroszország része, ami eleve behatárolja az orosz vezetés tárgyalási taktikáját is.
Bármilyen sok tényezőn is vérezhet el a békefolyamat, mindenképpen nagy jelentősége lenne, ha legalább el tudna kezdődni egy közvetlen megbeszélés – összegzett a szakértő.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)
