Ismét elmarasztalták a koalíciót

Alkotmánysértő és antidemokratikus az az eljárási mód, amelylyel a koalíciós többség nem sokkal Gyurcsány Ferenc hivatalba lépése után, 2004 decemberében elfogadta a következő évi költségvetési törvényt. Ezt tartalmazza az Alkotmánybíróság (AB) tegnapi határozata. A bírák olyan súlyosnak találták a jogalkotási hibát, hogy tartalmi elemzése nélkül, pusztán formai, közjogi okból állapították meg a jogsértést. Az AB elnöke szerint a parlament visszaélt a jogalkotás jogával, amikor oda nem való rendelkezéseket csempészett be a büdzsébe.

Összesen 42 törvény 49 rendelkezését módosította 2004 végén a következő év költségvetési törvényének keretei között az Országgyűlés. A jogszabálynak csupán a fele szólt a következő év gazdálkodásáról, a másik a jogrendszer különböző elemeit korrigálta a kormánytöbbség elképzelései szerint. Az érintett törvények között szerepelt számos adójogszabály, köztük a társasági, az osztalék- és a regisztrációs adóról szóló törvény, sőt a PSZÁF-törvény is. Ekkor módosították a 4-es metró építésének pénzügyi fedezetéről rendelkező paragrafusokat.
A bírói testület szerint a költségvetési törvény – kiemelkedő gazdasági és politikai jelentősége miatt – kivételes alkotmányos jelentőséggel bír. A költségvetés, az állam gazdálkodásának éves terve ugyanis a nemzeti össztermék felének újraelosztásáról rendelkezik. A bírák szerint ez a magyarázata, hogy az alkotmány mellett az államháztartási törvény is felelősséget ró a parlamentre, a kormányra és a pénzügyminiszterre. A kormánynak – mutattak rá – nemcsak a törvény előkészítése a feladata, hanem a végrehajtása, vagyis a pénz jó részének elköltése is. Az Országgyűlés házszabálya szerint a büdzsét mindezek miatt külön eljárási rend szerint kell elfogadni. Az AB úgy látta, nem csak a költségvetési törvény megszavazására előírt alkotmányos szabályok sérültek.
*
Sérelmet szenvedett a többi törvény előkészítésére érvényes demokratikus jogalkotási eljárás kívánalma is. Az együttes elintézés ugyanis kizárta, hogy az érintett 42 törvény új szabályainak megszavazása demokratikus vita keretében történjen meg. Emellett a módosított szabályok megismerése szinte lehetetlenné vált az állampolgárok s a szervezetek részére, ez pedig sérti a jogállam alapelvét, a jogbiztonságot.
Az AB – a jogsértés rögzítésén túl – rendelkezett a költségvetési törvény módosító szabályainak megsemmisítéséről is. Ám csak elvben, mert a módosított törvényekhez nem nyúlt. Az Országgyűlésre bízta: tekintse át, tartalmuk szerint helytállók-e az akkor elfogadott rendelkezések. Közülük időközben többet már módosított a parlament.
A határozat elfogadása nem egyhangúlag történt. Holló András korábbi elnök úgy vélte, csak az elveket kellett volna rögzíteni, a megsemmisítésnek ez az eddig nem alkalmazott, elvi formája szükségtelen. Bihari Mihály más, szigorúbb érvekkel indokolta volna a meghozott többségi döntést. Szerinte az Országgyűlés visszaélésszerűen gyakorolta a törvényhozás jogát, mert oda nem való rendelkezéseket csempészett be a költségvetési törvénybe, kizárva ezzel azok elfogadásának alkotmányos rendjét.
Az ítélethirdetés után Tállai András, a számvevőszéki bizottság elnöke lapunk kérdésére azt mondta: igazolódott, hogy a Gyurcsány-kabinet nem tudta alkotmányosan elfogadni a költségvetést. A szocialisták jogbiztonságot ígértek – emlékeztetett a Fidesz politikusa –, a tegnapi döntés azonban hiteltelenné tette őket a vállalkozók s a gazdaság más szereplői, valamint az állampolgárok előtt.