Általános tendencia a fejlett világban, hogy a társadalom elöregedése miatt egyre nagyobb gondot jelent a nyugdíjak kifizetése az állam számára. Egyre kevesebb az az aktív munkavállaló, amelyik megtermeli az ellátások kifizetéséhez szükséges javakat. A hazai rendszer megváltoztatásának szükségességében a szakértők egyetértenek, azonban eltérő módszereket javasolnak a probléma megoldására.
A portfolio.hu internetes portálnak nyilatkozva Bodor András, a Világbank tanácsadója az egyéni számlán nyilvántartott befizetésekre virtuális hozamot jóváíró rendszer mellett teszi le a voksát. Ebben a például Svédországban működő, felosztó-kirovó jellegű rendszerben az aktuális befizetésekből finanszírozzák a kifizetéseket. A biztonságot az adja, hogy a várható életkor változásával automatikusan kiigazítódik a rendszer, ezzel küszöbölik ki a demográfiai változások okozta bizonytalanságot. Ugyanakkor ezzel ellentétes az ugyancsak világbanki szakértő Fehér Csaba véleménye, aki hiányolja a jelenlegi rendszerből az öngondoskodást, sőt az arra való ösztönzést is. Szerinte megoldás lehet az adókból finanszírozott alapnyugdíj, amit kiegészítene egy adókedvezményekkel erősen ösztönzött, önkéntes nyugdíj-megtakarítási rendszer. Döntő kérdésnek tartja, hogy hol húzzák meg a nyugdíjkorhatárt, s úgy gondolja, a jelenlegi korhatár emelkedni fog.
Hazánkban jelenleg a nyugdíjak kiszámításánál – kevés kivételtől eltekintve – csak az 1988 utáni esztendőket veszik figyelembe, s a nyugdíjazásig eltelt évek keresetei alapján számítják ki azt a nettó átlagkeresetet, amely a nyugdíj alapját adja. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium tájékoztatása szerint az értékállóságot az úgynevezett valorizációs szorzó alkalmazásával érik el, amit a KSH által közzétett országos nettó átlag keresetnövekedés alapján képeznek. A tavalyi évben számított nyugdíjak esetében a valorizációs szorzók értéke például az 1988-as évi keresetre vonatkozó 12,56 és a 2001-es 1,367 közé esik. A magasabb – az idén 174 ezer forint fölötti – kereseteknél ugyanakkor alkalmazni kell egy degresszív szorzót, amely 2006-ban például 200 ezres nettó fizetésnél csak 197 200 forintot vesz figyelembe a nyugdíj megállapításánál. Ez a degressziós szabály 2012 után megszűnik.
A szaktárca számításai szerint az átlagos keresettel és szolgálati idővel (35–38 év) nyugdíjazott polgár az idén várhatóan 60-70 ezer forintos nyugellátást kap, a minimálbér után járadékot fizetők pedig 25-26 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Miután 2012 után a nyugdíj is adóköteles és bruttó összegű lesz, a tények és a végrehajtási rendelet ismeretének hiányában a minisztérium nem vállalkozott hosszabb távú becslésekre. Kardos György, az MIC Biztosítási Alkusz Kft. igazgatója lapunk kérdésére kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetből kiinduló számításaik szerint – amely mintegy tízszázalékos hibahatárral dolgozik – a 2013. január elseje után nyugdíjba menők például 150 ezer forintos átlagkereset igazolása mellett mintegy 73 ezer forint állami nyugdíjat kapnának. Ha magánnyugdíjpénztár tagjai, úgy 54 ezer forint állami ellátásra számíthatnának, s ezt egészítené ki a nyugdíjpénztári kifizetés.
A demográfiai változásokról Kardos György kijelentette: egész Európában komoly problémát jelent a társadalom elöregedése, ezért szinte minden országban gondolkodnak a nyugdíjkorhatár emelésén (van, ahol már most is magasabb, mint nálunk), illetve az állami ellátás arányának csökkentésén. Vannak országok, ahol már komoly hagyománya van az öngondoskodásnak, de a volt szocialista tábor államaiban az öregkor ilyen jellegű biztosításával alig-alig találkozunk. Pedig nagyon fontos lenne hazánkban is az öngondoskodás, hiszen a 2010-es években nyugdíjba mennek a Ratkó-korszak gyermekei, ami hatalmas megterhelést jelent majd a nyugdíj-finanszírozás számára. A rendszerváltozáskor még 5,4 millió dolgozó befizetései „tartottak el” két és fél millió nyugdíjast, 2010 környékén viszont már csaknem azonos lesz a két réteg nagysága, tíz évvel később pedig majdnem teljesen megfordul az arány.
Komoly hiányosságnak nevezte az igazgató, hogy amióta ezzel kapcsolatban 1997-ben világossá vált a helyzet, egyetlen kormány sem hangsúlyozta: a harmadik évezred második évtizedében nyugdíjba menők csak úgy számíthatnak gondtalan öregkorra, ha saját maguk is jelentős összegeket tesznek félre erre az időszakra. Az MIC számításai szerint például a nyugdíj előtti életszínvonal mintegy 30 százalékára számíthat az, aki csak az első két pillérre – az államira és a magánnyugdíjra – alapozza öregkorát. Akiknek még legalább tíz évük van hátra a nyugdíjba menetelig, azoknak jó esélyük van arra, hogy valamiféle megtakarítási programot indítva legalább valamelyest ellensúlyozzák az öregkorban várható anyagi jellegű problémákat. Azok kerülnek nagyon nehéz helyzetbe, akiknek már csak néhány évük van a nyugdíjig.
Az öngondoskodást már alkalmazó országok tapasztalatai szerint a huszonéves korban indított hosszú távú megtakarítás esetén elegendő a jövedelem tíz százalékát félretenni ahhoz, hogy nyugdíjas korban változatlan életszínvonalon élhessünk. Negyvenévesen már a jövedelem negyedére volna szükség ugyanehhez. Ha pedig valaki 55 évesen kezd takarékoskodni, jövedelmének mintegy 60 százalékát kell félretennie 62 éves koráig, a nyugdíjazásig. Kardos György hangsúlyozta: nagymértékben megkönnyíti a dolgunkat, ha a munkaadó kihasználja a törvény által biztosított lehetőségeket, és a vállalkozási költségekből adómentesen leírható támogatással segíti az alkalmazott megtakarításait.
A helyzet tehát súlyos, de nem reménytelen. Az államnak adó- és járulékkedvezményekkel ösztönöznie kell a nyugdíj célú megtakarításokat, és föl kell világosítania az embereket, hogy saját megtakarításaikra is szükség lesz nyugdíjaséveikben. Az egyszerű polgárnak „be kell szállnia” saját öregkorának finanszírozásába valamiféle hosszú távú megtakarítással, amint ez az unió régi tagországaiban már teljesen természetes. A legfontosabb feladat az embereket rádöbbenteni arra, hogy az állam által biztosított nyugdíjaséveknek vége. Öngondoskodás nélkül senki nem reménykedhet a gondtalan nyugdíjaséletben.
origo.hu
Közúti ellenőrzés esetén ezekre kell odafigyelni!
