Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő megismételte a tartomány Szerbia keretein belüli széles körű autonómiájára vonatkozó belgrádi álláspontot. Helyi vélemény szerint a megoldáshoz csakis megállapodással juthatnak, a nemzetközi joggal összhangban. Előző nap a belgrádi szkupstina egyhangúlag elfogadta a kormányjelentést a tárgyalásokról. Borisz Tadics szerb elnök akkor jelentette ki, hogy Koszovó jövőjéről nemcsak Szerbia dönt, hanem a legitim nemzetközi intézmények is. Ő nem fog aláírni egy Koszovó függetlenségéről szóló nyilatkozatot – hangoztatta. „De elegendő-e ez? – kérdezte. – Sajnos nem” – válaszolt is rá azonnal.
Montenegró kérdésében is zajlik a nemzetközi közvetítés. Podgoricában tárgyal az unió küldötte, Miroslav Lajcák, ám tárgyalásainak eredménye máris szavatolt. Mind az ellenzék, mind a kormánykoalíció nagyobb pártja elfogadta, hogy a függetlenséghez a referendumon 55 százalékos minősített többséget kell szerezni. Milo Djukanovics kormányfő szerint ekkora többség lesz is, mert a függetlenség ellenzői nem érik el a 44 százalékot. Lajcák kijelentette, biztos volt abban, hogy elfogadják az EU-javaslatot, mert mindkét fél esetében felelős politikusokat ismert meg, akik nem akarják megingatni az ország stabilitását. A megállapodás szerint a függetlenségi népszavazás május 21-én, nem pedig 14-én lesz, mint azt az EU indítványozta. A kampánynak ugyanis legkevesebb 75 napig kell tartania.
A hágai Nemzetközi Bíróság előtt egy nappal korábban megkezdődött a főtárgyalás Bosznia-Hercegovina Szerbia-Montenegró elleni vádja ügyében. Szarajevó még 1993-ban perelte be Belgrádot népirtás elkövetésének bűncselekményéért. Szerbia diplomáciai rendezést szorgalmazott, ám Bosznia hajthatatlan maradt. Ha Szerbiát elítélik, az első állam lesz, amelyet
e legsúlyosabb bűncselekményért marasztalnak el.
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
