Útban Európa felé

Munkatársunktól
2006. 02. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rendszerváltozás utáni kölcsönös elfordulás után az évtized végére – útban Európába – Moszkva újra felfedezte térségünket, amely azonban ennek ellenére sem tartozik továbbra sem az orosz külpolitika figyelmének kitüntetett szereplői közé. Alapvetően bizonyos gazdasági lehetőségek miatt lehet érdekes ez a régió a Kreml számára, bár térségünk hajlamos eltúlozni ennek a lehetőségét. Külpolitikai szempontból Moszkva érdeklődését térségünk atlantizmusa kelti fel, amely a „közös” történelmi múltból fakadó ellenérzésekkel megspékelve az uniós csatlakozás után érezhetően megterhelte Oroszország és az Európai Unió kapcsolatait.
A saját gondjaival elfoglalt Oroszország a kilencvenes évek első felében nem nagyon vett tudomást a térségről, amely legfeljebb a Balkán vonatkozásában került a képbe. Moszkva ráadásul nehezen tudta feldolgozni, hogy az egykori „baráti országok” szembefordultak vele. Némi változást ebben a visegrádiak NATO-csatlakozása hozott, amely egy időre – a retorika szintjén legalábbis – még inkább elmérgesítette a viszonyt. Pragmatikus értelemben az elnök mellett működő kül- és biztonságpolitikai tanács 1997-es jelentése figyelt fel a térségre, azt ajánlva a Kremlnek, hogy gazdasági értelemben legyen aktívabb, s még az uniós csatlakozás előtt foglaljon el hídfőállásokat a térségben. Ennek megvalósítása azonban a pénzügyi válság miatt csúszott, és Vlagyimir Putyin külpolitikájának pragmatizmusával, kiszámíthatóbbá válásával javultak a kapcsolatok a régióval is.
Újabb mélypontot e viszonylatban a „színes” forradalmakban játszott szerep hozott. Moszkva sokszor ugyan a lengyel tapasztalatait vetíti ki az egész térségre, ám mint a mostani két út (Budapest, Prága) is sejteti, immár igyekeznek diverzifikálni, s nem egységként nézni és kezelni e régiót.
A térségnek igazán komoly helye ugyanakkor nincs az orosz külpolitikában. Alapvetően ellenséges politikai közegként szemlélik Közép-Európát, amely korántsem közelít szimpátiával Moszkvához. Bár öt éve megütközést keltett a régióban az orosz tőke agresszív megjelenése, tudni kell, hogy Moszkva szempontjából olyan térség ez, ahol nagyon szerények a gazdasági lehetőségek, amelyek nélkül is elboldogul azért az üzleti szféra. Pozíciókat inkább az európai nagyhatalmakkal, főképp a németekkel együttműködve lehet elérni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.