A minap tartotta évértékelő értekezletét a BRFK. Gergényi Péter főkapitány az utcai járőrök megerősítését nevezte a legfontosabb eredménynek. Melyik budapesti városrész a legbiztonságosabb, és melyiket jobb elkerülni?
– Nem szeretném befolyásolni az ingatlanárakat, ráadásul egy-egy kiválasztott statisztikai adattal nem is jellemezhető igazán valamelyik kerület bűnügyi helyzete. A kertes, családi házas régiókban és Budán a nagy vagyonok vonzásában több a betörés, mint az egykori gangos bérházakban. A Belvárosban, főleg nyáron, amikor sok a turista, gyakoribb a zseblopás, mint egyebütt. Garázdaság, verekedés, erőszakos cselekmények pedig óhatatlanul ott fordulnak elő sűrűbben, ahol több a kocsma, ahol keményebb az élet, és általában kevésbé kifinomult stílusban rendezik el a vitákat.
– Régi vágyuk a fővárosi polgároknak, hogy a rendőrség adja vissza nekik a pályaudvarok környékét és az aluljárókat. Vagyis tisztítsa meg ezeket a helyeket, hogy ne kelljen leszegett fejjel a kéregető vagy az alvó, fekvő embereket kerülgetve, táskát, retikült magunkhoz szorítva áthaladnunk ezeken a területeken. Teljesülhetnek valaha az óhajok?
– A BRFK egyik legfontosabb feladatának tekinti az említetteket. Az utóbbi években sokkal több rendőr teljesít utcai szolgálatot, mint korábban. A budapesti rendőri szervezetben ötszáznyolcvanegy vezetői poszt szűnt meg. Azok a munkatársaink, akik e tisztségeket betöltötték, az irodából utcai beosztásba kerültek, a közbiztonság szempontjából stratégiai fontosságú területekre. Ilyenek – többek között – az aluljárók, a pályaudvarok és más közlekedési csomópontok. Van, ahol állandó a rendőri jelenlét, mint például a Nyugati téren, és van, ahol a fokozott ellenőrzés az indokolt, másutt elegendő, ha a szokásosnál gyakrabban mutatkozik a járőr. A rendőri jelenlét: az egyenruhás vagy a civilben lévő rendőr várható felbukkanása visszatartó erővel hat a bűncselekmények elkövetőire. Hangsúlyozom, a bűncselekményekre készülőkre. Mert ami igazából – okkal – riasztja a járókelőket, az a hajléktalanok látványa, pontosabban azok az emberhez méltatlan állapotok, amelyek néhol kialakultak. Ennek megszüntetése nem rendőri feladat. Kollégáimnak nincs joguk senkit sem kitessékelni ezekről a helyekről pusztán esztétikai okokból. Ha valaki nem követett el törvényszegést, akkor a vele szembeni intézkedésnek nincs alapja. Van olyan hajléktalan, akinek a hivatalos lakcíme az aluljáró, oda viszi neki a postás a leveleket, értesítéseket. Az a kérdés, hogy miért nem akarnak a hajléktalanszállásra menni inkább.
– A statisztikai adatokból kiderül, hogy éppen a legsúlyosabb bűncselekményfajta, az emberölések száma növekedett tavaly 2004-hez viszonyítva. Veszélyesebb város lett Budapest?
– A magyar fővárosra is ugyanazok az erkölcsi, gazdasági, szociológiai és kriminális tényezők hatnak, mint a többi – akár keleti, akár nyugati – nagyvárosra. A népesség létszámát és az elkövetett gyilkosságokat tekintve nálunk kevesebb az emberölés, mint néhány közismert nagyvárosban. Természetesen az egy is sok. Ha az adatokat elemezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények leggyakrabban családi viszály vagy kocsmai, szórakozóhelyi vita után következnek be. Klasszikus alvilági leszámolás, bérgyilkosság, vagy amikor az áldozat nem bűnöző, összesen egy-két százalékát teszi ki az emberöléseknek. Emlékeztetnék itt a kilencvenes évek közepére–harmadik harmadára, amikor egymást érték a robbantások, a halálos végű utcai lövöldözések, s a bűnözői csoportok harca miatt aggasztó lett Budapest közbiztonsága. Azoknak az összecsapásoknak a szervezői, főszereplői ma már többnyire börtönben ülnek, vagy eljárás folyik ellenük.
– A külföldiek által elkövetett kirívó bűncselekményekről, egymás közötti leszámolásokról hallva-olvasva a budapestiek felteszik a kérdést: nem lehetne az importbűnözőket hamarabb, már az enyhébb szabályszegésekért is kiutasítani az országból?
– Ha eljárás indul egy ügyben, akkor a rendőrség elsősorban a tényállást igyekszik tisztázni, majd a tettest elfogni, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű az áldozat, a sértett vagy az elkövető. A rendőrök a bűncselekmény végrehajtójának felderítésére koncentrálnak, ez a dolguk. Például a Budapesten élő távol-keleti kolónián belüli leszámolásokból nem következhet a közösség azon tagjai elleni fellépés, akik bűncselekményekben nem vettek részt. A megelőző rendőri intézkedések egyébként a leghatásosabbak. A Közel-Keletről érkezett belvárosi és pályaudvari illegális pénzváltók a fokozott ellenőrzés és a térfigyelő kamerák elhelyezése miatt visszaszorulóban vannak. A velünk szomszédos ország hazánkban tevékenykedő zsebtolvajai pedig az ellenük létrehozott speciális egység eredményes munkájának köszönhetően elhagyták a magyar fővárost. Nyugaton bűnöznek tovább, ahol nem ismerik sem őket, sem a módszereiket. Azóta kevesebb feljelentés érkezik arról, hogy valakinek elemelték a pénztárcáját a 6-os villamoson, a metrón vagy az áruházban. A Duna-korzón működő zsebeseket, női és férfi prostituáltakat, markecolókat szintén sikerült elriasztanunk, aminek a szállodasoron lakó külföldiek is örülnek.
– A hasonló típusú, rövid időn belül megismétlődő bűncselekmények ezzel szemben azt az érzetet keltik a polgárokban mintha a rendőrség tehetetlen volna. Azt szeretnénk, hogy a rendőrség védjen meg bennünket és a javainkat. Képes erre a budapesti rendőrség?
– Százszázalékos biztonság nem létezik, de mindig lehet az adott körülményekre optimálisan reagálni. A pénzintézetek, a kis boltok, a patikák elleni támadások elszaporodását látva a BRFK különleges egységet állított fel a tettesek felkutatására, s az ő munkájuk nem volt eredménytelen. Ugyanilyen rendőri csoport jutott az olasz módszerrel dolgozó, az autókban ülőket kifosztó motoros rablók nyomára. A lakótelepi rendőrség létrehozása a sorozatbetöréseknek vetett véget. A nagy lélekszámú lakótelepeken szolgáló kollégák folyamatosan járőröznek a házak között, bemennek a lépcsőházakba is, ismerik őket a gondnokok, a környező boltok eladói, tulajdonosai és a helyiek. Jelenlétük megnöveli a betörő kockázatát, már nem olyan egyszerű kipakolni egy lakást, és a lakóknak van kihez fordulniuk, ha gyanús alakokat látnak. Az URH-s szolgálat bevezetése pedig a rendőrség reakcióidejét rövidítette le azzal, hogy az illetékességi területtől függetlenül az az egység megy a riasztás helyszínére, amelyik a leghamarabb érhet oda. A gépkocsilopások viszont még mindig sok kárt és bosszúságot okoznak a budapestieknek, ezek számát szeretnénk csökkenteni, a felderítések arányát növelni, bár gyakran lízingcsalást fedeznek azzal, hogy bejelentik: eltűnt az autó.
– A kábítószer-bűnözés tipikusan nagyvárosi jelenség. A közelmúltban számos fővárosi, szórakozóhelyeken megejtett drograzziáról lehetett hallani, mostanában azonban már nem értesül ilyen akcióról a közvélemény. Mi az oka?
– Hogy hol, mikor, milyen jellegű intézkedés a leghatékonyabb, az szakmai döntést igényel. A diszkókban leginkább a fogyasztók buktak le. A törvény ezt a magatartást bünteti, tehát üldözendő, ám eredményesebb a kábítószer-bűnözés elleni küzdelem, ha a terjesztőket, közülük is a jelentőseket veszi célba a rendőrség. Sajnos a fiatalok a legveszélyeztetettebbek, és egyre több eljárás indul abból következően, hogy már az oktatási intézményekben is megjelent a drog és a dílerkedő tanuló. Ez utóbbi rendszerint egy nagyobb terjesztőhálózathoz tartozik, azaz a kábítószer-kereskedők beépültek az iskolákba. A tanárok és a szülők felelőssége rendkívüli, hogy idejében felismerjék a droghasználatról árulkodó jeleket a gyerekek viselkedésében. A fiatalok körében az amfetaminszármazékok és a marihuána a legkelendőbb, de a magyar fővárosban minden olyan kábító hatású szer megtalálható, amit külföldön fogyasztanak a drogosok. A magyarországi kábítószer-bűnözés alapvetően Budapesthez kötődik, a vidéki ügyek is itt futnak össze valamilyen vonatkozásban. Vagy budapesti a terjesztő, vagy a fővárosban osztják el az árut. A legnagyobb felvevőpiac is a legnépesebb városban van.
– Egyenlő eséllyel veszi fel a harcot a rendőrség a bűnözőkkel? Van-e elég emberük, autójuk, megfelelő-e a felszerelésük, egyszóval van-e elég pénz Budapest biztonságára?
– A BRFK gazdasági mérlege nullszaldós, nincs tartozásunk. Nyolcezren dolgoznak a szervezetben, ennyi a központi és a kerületi állomány létszáma együttesen. Felméréseink szerint még mintegy nyolcszáz rendőrre lenne szükség a közterületen. Ez a hiány a normális működést nem veszélyezteti, szervezéssel és túlórával hidaljuk át. Járműparkunk és informatikai eszközeink is megfelelőek, persze fokozatosan korszerűsíteni kell a technikai bázist. Hogy a költségvetésünk egyensúlyban van, az nem kis részben a fővárosi és a kerületi önkormányzatok segítségének és támogatásának is köszönhető.
origo.hu
Összeül a mai napon a Nemzetbiztonsági Bizottság
