Be kell jelenteni a flóbertpisztolyt

Többévi szabadságvesztésre ítélhetik azokat, akik június végéig nem kérnek engedélyt a rendőrségtől flóbertpisztolyuk tartására. A gázriasztó fegyvert továbbra sem kell bejelenteni, de közterületre nem léphet vele a tulajdonosa. Az őrző-védőknek és a magánnyomozóknak igazolniuk kell kamarai tagságukat, és titoktartási kötelezettség terheli őket.

Bűncselekményt követ el, és alapesetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki június végéig nem kér engedélyt flóbertpisztolyára – ismertette a fegyvertartásról szóló jogszabályok rendelkezéseit Kincses Ildikó igazgatásrendészeti osztályvezető az Országos Rendőr-főkapitányság tegnapi sajtótájékoztatóján. A bejelentési határidőt – amely eredetileg tavaly júniusban járt volna le – egy kormányrendelettel meghosszabbították. Eddig 7456-an nyújtották be kérelmüket, s ebből a rendőrség szakemberei azt a következtetést vonták le, hogy nem voltak helytállóak a korábbi becslések, amelyek szerint több százezren birtokolnak flóbertpisztolyt. Az említett eszközt az új törvény értelmében tulajdonosaik csak sportlövészetre használhatják, erre szól az engedély, nem lehet tehát önvédelmi fegyverként hordani. A gázriasztó pisztoly tartásához továbbra sem kell hatósági jóváhagyás, kivéve, ha valaki közterületre kíván lépni vele.
Változnak, egyben szigorodnak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályai is. E szakmák gyakorlóinak idén a rendőrség által kiadott igazolvány mellett már rendelkezniük kell a kamarai tagságot bizonyító dokumentummal is, s mindkettőt maguknál kell tartaniuk. Titoktartási kötelezettség is terheli őket 2006-tól: ez a szerződés alapján végzett munka közben tudomásukra jutott adatokra vonatkozik. Márciustól hatályos az a rendelkezés, amely kimondja: az őrző-védő cég csak megbízója hozzájárulásával vonhat be alvállalkozót a feladat teljesítésébe.
A múlt évben több mint 5,5 milliárd forint szabálysértési bírságot szabott ki a rendőrség, ennek az összegnek a felét be is fizették az államkasszába. Szabóné Gáspár Erzsébet alezredes, a szabálysértési osztály vezetője elmondta: 800 000-szer a helyszínen vetett ki bírságot a rendőr, míg 400 000-szer feljelentést tett az elkövetővel szemben. Egy átlagos büntetés huszonkétezer forint, a súlyosabb esetekben harmincnégyezer. A szabálysértések döntő része a közlekedési regulák be nem tartásából adódott. A büntetőpontrendszer bevezetése óta százhatvanöt sofőr érte el a felső határt jelentő tizennyolc pontot. Ezeknek a vezetőknek a jogosítványát hat hónapra bevonták és megismételt tanfolyam elvégzésére kötelezték őket.
A feljelentések két százalékát a közrend, közbiztonság elleni szabálysértések teszik ki, ezek közül a leggyakoribb a veszélyes eszközzel, illetve a személyazonosság igazolásával összefüggő normasértés.