Útnak indult tegnap a kazahsztáni Bajkonurból a Szojuz TMA–8 űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A hordozórakétát éppen azon az egyes számú starthelyen állították fel, ahonnan negyvenöt évvel ezelőtt Jurij Gagarin – a világ első űrhajósaként – a levegőbe emelkedett a Vosztokkal.
A személyzetet az orosz Pavel Vinogradov vezeti, és ő nemcsak az űrjármű, hanem az űrállomás parancsnoka is lesz. Közismert, hogy az ISS tudományos irányítását felváltva látják el az oroszok, illetve az amerikaiak, de a szállítóeszköz vezetését mindig az adott nemzet pilótájára bízzák. Első számú fedélzeti mérnökként az amerikai Jeffrey Williams repül, a második számú mérnöki pozíciót a brazil légierő 42 éves alezredes pilótája, Marcos Cezar Pontes foglalja el. Természetesen neki is „jegyet kellett váltania” (csaknem tízmillió dollárért) az űrrepülésre, de az általa elvégzendő nanotechnológiai kísérletek haszna talán valamennyit hoz majd a konyhára. Pontes 2000-ben kapott nyolc hónapos űrhajóskiképzést a NASA-nál, ezért Oroszországban már „csak” a Szojuz űrhajó különféle rendszereinek megismerését kellett elsajátítania. Az első brazil űrhajós nyolcnapos űrrepülése folyamán egy jeles évfordulót is megünnepel: idén lesz a 100. évfordulója annak, hogy az első brazil pilóta, Alberto Santo-Dumont levegőnél nehezebb géppel repült. A start előtt adott nyilatkozatában Pontes elmondta: hazája labdarúgó-válogatottjának mezét viszi magával az űrutazásra, hogy ezzel is szerencsét hozzon a júniusi, németországi világbajnokságon részt vevő brazil nemzeti tizenegynek.
„Az űrhajó kitűnő állapotban van, készen állunk a rajtra” – mondta az indulás előtt Vinogradov. Az amerikai „fizető” fedélzeti mérnök is biztos abban, hogy a következő hat hónapot az ISS-en tölti majd el. A módosított tervek szerint júliusban csatlakozik hozzájuk az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa, Thomas Reiter is, akivel ismét háromtagúra bűvül a Columbia tragédiája után csökkentett létszámú állandó személyzet. A küldetés fő célja olyan kísérletek végrehajtása lesz, amelyekben a hosszabb időtartamú űrrepüléseknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálják.
Az űrhajó a szokásos, csaknem kétnapi közelítés után holnap, magyar idő szerint reggel hat óra tizenkilenc perckor kapcsolódik a Nemzetközi Űrállomáshoz. Az átadás-átvételi feladatok elvégzése után az ISS–12 személyzete William McArthur és Valerij Tokarev brazil űrhajós társaságában tér vissza a Földre április 9-én, magyar idő szerint a kora hajnali órákban. A kazahsztáni sztyeppére a régebbi, Szojuz TMA–7-tel szállnak le, mert ezeknek az űrhajóknak korlátozott, alig több mint hat hónap az űrben tölthető garanciaideje. Az űrhajó cseréjére a mindenkori személyzet biztonsága érdekében van szükség.
Miként megírtuk, a Columbia 2003-as tragédiája óta a Nemzetközi Űrállomás ellátását kizárólag az oroszok végzik a személyszállító Szojuz, illetve a teherszállító Progressz űrhajókkal. Mivel egyik űrjármű sem alkalmas a nagyobb modulok felvitelére, az ISS bővítése leállt, és az eredeti tervek szerinti felépítése már aligha valósulhat meg. Valamelyest enyhíti a gondokat az a nemrégiben aláírt egyezmény, amelynek értelmében az űrrepülőgépek még tizenhat alkalommal szállítanak építőelemeket az űrbázisra. A Discovery májusi indítását azonban már júliusra halasztották, ami kétségtelenül jelzi, hogy a központi hajtóanyagtartály műszaki gondjait még mindig nem tudták megnyugtatóan megoldani.
A NASA vezetői ugyan üdvözlik az évi két űrrepülést a Szojuz űrhajókkal, de bizony, most először mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk. Ettől az évtől kezdve ugyanis az oroszok minden egyes amerikai űrhajós után ugyanúgy húszmillió dollárt kérnek, mint az űrturisták utazásáért.
origo.hu
Helyszínelők a Csillagbörtönnél, kiderült, miért vonultak ki a rendőrök – videó
