Kevésbé dübörög a gazdaság

A KSH tegnapi jelentése szerint a magyar GDP a múlt esztendőben 4,1 százalékkal növekedett, ami lassulást jelent a 2004-es 4,6 százalékos bővüléshez képest. A gondot a beruházások megtorpanása jelenti. Évente két százalékkal lassúbb lesz a növekedés üteme a következő időszakban Magyarországon annál, mint amilyen lehetne – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

A KSH tegnap azt közölte, hogy a tavalyi utolsó negyedévben 4,3 százalékkal nőtt a gazdaság, és a statisztikai adatok szerint a magyar GDP 2005-ben éves szinten 4,1 százalékkal bővült. Ez mindenféleképpen visszaesést jelent az előző évi 4,6 százalékos GDP-bővüléshez képest. Az MTI által megkérdezett elemzők eltérően értékelték a beruházások 6,4 százalékos bővülését. Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője szerint nagy kérdés, hogy az új kormány elszánja-e magát a kiadások viszszafogására. Hosszabb távon az EU-ból érkező támogatások ellensúlyozhatják a költségvetési kiadások lefaragásának hatását a GDP-re – hangsúlyozta. Suppan Gergelyt, a Takarékbank Rt. elemzőjét meglepték a beruházási adatok, ő ugyanis 8-9 százalék közötti éves bővüléssel számolt. „Bár lehetett tudni az ingatlanpiac problémáiról, a lakásépítések visszaesése nem várt mértékben csökkentette a beruházások növekedési ütemét” – mondta. Az év egészében a szakember 4,4 százalékos növekedéssel számol. Mint beszámoltunk róla, a négyszázalékos bővülési ütemmel az új uniós tagállamok sereghajtói közé tartozunk, továbbá a magyar gazdaságnál fejletlenebb Románia és Bulgária is leköröz bennünket gazdasági növekedésben.
Eltérő véleményeket fogalmaztak meg londoni feltörekvő piaci elemzők a tavalyi magyar előzetes GDP-adatok szerdai ismertetése után arról, hogy a választások utáni esetleges költségvetési – vagy éppen a piac által kikényszerített – kiigazítás milyen hatással lehet a további növekedésre. Juliet Sampson, a HSBC bankcsoport európai feltörekvő piaci konzultánsa az MTI-nek Londonban azt mondta: rövid távon fenntartható a növekedés, mivel az első negyedévben az áfacsökkentés és a növekvő költekezés miatt erős lesz a belső kereslet. Sampson szerint azonban hosszabb távon már bizonytalan a jelenlegi ütem tarthatósága, mert a növekedés jelentős részben a nagy költségvetési egyensúlytalanságra épül, amelyet
vissza kell fordítani.
Évente két százalékkal lassúbb lesz a növekedés üteme a következő időszakban Magyarországon annál, mint amilyen lehetne – jelentette ki Járai Zsigmond, az MNB elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján az MTI tudosítása szerint. A jelenlegi gazdaságpolitika következménye, hogy magasak a kamatok Magyarországon, viszonylag magasak az adók és elég alacsony a foglalkoztatás.