A lengyel és a magyar nép ezeréves történelme és barátsága egyedülálló Európában. Nemzeteink, mint két élő „szobor”, példaképei a hősiességnek és a szabadságszeretetnek – szól a győri nyilatkozat, amelyet Kollár János, a Pilsudski Történelmi Társaság elnöke adott át tegnap a kisalföldi városba látogató két államfőnek, Sólyom Lászlónak és Lech Kaczynskinak. Kezdeményezte egyúttal, hogy a társadalmi és civil szervezetek munkájának összehangolására állítsanak fel koordinációs irodát, március 24-ét pedig nyilvánítsák a lengyel–magyar barátság napjává.
E gondolat jegyében telt már az egész nap Győrben, s a lengyel és magyar városok sorának a képviselői, valamint meghívott előadók múltról, jelenről és jövőről, a két nép történelmi kapcsolatairól és EU-n belüli lehetőségeiről tanácskoztak. Mint megfogalmazták, az önkormányzatok számára nagy tartalékot jelenthetnek a közös kulturális és gazdasági projektek, s érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az észak–déli tengelyre, az infrastruktúra kiépítésére.
A közös történelmen alapuló szolidaritás megőrzését emelték ki a köztársasági elnökök is, akiknek a jelenlétében avatták fel a két nemzet sorsszerű összefonódását, együvé tartozását szimbolikusan kifejező első hazai köztéri emlékművet is, Tóth Dávid alkotását. Lech Kaczynski kiemelte, a történelem ránk mosolygott, együtt lettünk a NATO és az EU tagjai, ez pedig alkalmat ad arra, hogy a két nép érdekében bontakoztassuk ki barátságunkat. Sólyom László azt emelte ki, hogy a magyar–lengyel barátság népeinkben él, az emberek közötti rokonszenv élteti. A napot a Győri Nemzeti Színházban gálaműsor zárta, amelyen két világhírű együttes, a Győri Balett és a Slask (Sziléziai) Állami Népi Együttes lépett fel – díjmentesen.

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el