Bár a hatalmas ázsiai ország már több évtizede atomhatalom, John Howard miniszterelnököt számos bírálat érte, amiért a hasadóanyag szállításáról megállapodott az Ausztráliában látogatást tevő Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai elnökkel. Az ügyletet korábban éppen azért halasztották el – reagáltak canberrai hivatalos források –, mert az ausztrál kormány garanciákat akart arra nézve, hogy az általa eladott uránt csak a nukleáris erőműveikben használják fel a kínaiak, nem pedig a több száz fejrészt számláló arzenáljuk bővítésére. A garanciát állítólag megkapták, és különben is, „egyetlen kapcsolatunk sem alakult át az elmúlt tíz év során nagyobb mértékben, mint a Kínával fenntartott” – emlékeztetett Howard. Bár az ügylet értékét nem hozták nyilvánosságra, az nyilván kedvező Ausztráliának, amely a világ uránérctartalékainak 40 százalékával rendelkezik lelőhelyein.
Más bírálók szerint hiba a nagyhatalmi szerepre törekvő Kína energiaéhségének csillapítása, bár ezt az állítást statisztikai adatok kérdőjelezik meg. Eszerint míg a kommunista ország nyolcvan százalékban fosszilis energiahordozókat használ, addig kilenc atomerőműve mindössze két százalékban járul hozzá fogyasztásához; Peking szerint 2020-ra (amikor harminc reaktorral több lesz az országban) sem nő ez az arány négy százalék fölé. A kérdés továbbra is az – vélik megfigyelők –, hogy Kína miként jut megfelelő mennyiségű olajhoz növekedésének fenntartásához.
Továbbiak a 12. oldalon
origo.hu
Orbán Viktor: Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen
