Forintgyengüléssel büntették tegnap a nemzetközi pénzpiacok a rossz magyar makrogazdasági mutatókat, a hatalmas államháztartási hiányt, a növekvő államadósságot és az átláthatatlan költségvetést, átszakadt ugyanis az eddig erős támasznak számító 268-as szint, s a magyar valuta 28 havi mélypontját elérve 269,3 forintig esett az euróval szemben.
Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke tegnap elmondta: az árfolyamesés részben a költségvetési titkolózás miatt következett be. A Fidesz politikusa szerint az utóbbi napok arról szóltak, hogy rekordméretű hiány alakult ki az államháztartásban, amit a magyar kormány nem hajlandó a választások előtt nyilvánosságra hozni.
*
A költségvetési bizottság elnökének állítását támasztja alá az is, hogy a térségi valuták mozgása alapján egyértelműen látható: a régióban a forint gyengült a legnagyobb mértékben, január óta majdnem nyolc százalékkal. Ugyanebben az időszakban a lengyel zloty nem egészen ötszázalékos gyengülést könyvelhetett el, a cseh és a szlovák korona pedig átmeneti gyengülések után minden esetben visszaerősödött, azaz nem veszített értékéből. A pénzpiaci folyamatokat értékelő elemzők szerint a forintgyengülés hátterében nemcsak a nemzetközi kamatemelési trend és az ennek nyomán megváltozó befektetői környezet áll, hanem az is, hogy a befektetők immár figyelemmel kísérik az egyes országok egyensúlyi adatait is, ebből a szempontból pedig hazánk számít az egyik legkockázatosabb országnak. Hazai és külföldi gazdaságkutatók egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy ha a választások után nem indulnak meg a hiány lefaragását célzó reformintézkedések, akkor gyors forintromlás, pánikszerű tőkekivonás és kamatemelés várható, merthogy a befektetők megvonják a bizalmukat a magyar gazdaságpolitikától. A nagyarányú tőkekivonás hazánk számára azért is különösen veszélyes, mert az államadósság legnagyobb részét a külföldiek finanszírozzák. Hazánk kapcsán elemzők Izland és Új-Zéland negatív példáit említik. Az utóbbi hetekben ugyanis mindkét országban kamatot kellett emelni, mert a külföldi befektetők érdeklődésének megcsappanása miatt gyors ütemben esni kezdett a nemzeti valuták árfolyama.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési igazgatója lapunknak drámainak és szokatlannak minősítette a tegnapi forintgyengülést, amelyet a kedvezőtlenné vált nemzetközi környezettel és a rossz makrogazdasági adatok miatt sérülékenyé vált forinttal magyarázott.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője, aki szerint a következő néhány hétben kritikus marad a pénzpiaci helyzet hazánkban. Hangsúlyozta: a megalakuló új kormánytól egyértelműen azt várják a befektetők, hogy fegyelmezettebbé teszi a költségvetési politikát, és olyan intézkedéseket hoz, amelyek az államadósság és az államháztartási hiány csökkenését célozzák.
Az adósságról nyilatkozott Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, leszögezve: amennyiben nem történik változás a gazdaságpolitikában, úgy az államadósság 16 ezer milliárd forintra nő az idei év végére, és eléri a bruttó hazai össztermék 68 százalékát. A közrádiónak Járai úgy fogalmazott: már régen stabilizálni kellett volna a magyar pénzügyi helyzetet, régóta rossz irányba megy a magyar gazdaságpolitika, s nagyon gyorsan növekszik az adósság.
origo.hu
Orbán Viktor kemény szavakkal illette a volt vezérkari főnököt
