Az amerikai űrrepülőgép-flotta első női parancsnoka, Eileen Collins a napokban jelentette be visszavonulását – adta hírül a Space.com. „Amikor negyedik osztályos voltam, olvastam egy cikket a Gemini-programról. Ez indított el az űr felé vezető úton” – mondotta Collins, akit 1990-ben, a NASA 13. csoportjában választottak ki 22 társával együtt, csaknem kétezer jelentkező közül. A jelöltekből hetet pilótának, 16-ot pedig küldetésszakértőnek (mission specialist) képeztek ki. A 23 tagú csapatban öt nő volt, hárman katonatisztek, de közülük csak Eileen Collins lehetett pilóta. Társaival együtt 1991. július 29-én kapta meg az űrhajós-bizonyítványt arról, hogy sikeresen befejezte az egyéves kiképzést. Eileen Collins először 1995-ben, az STS–63 Discovery pilótaszékébe ülhetett be. Ez volt az első űrrepülés, amikor a NASA–Mir program részeként az amerikai űrrepülőgép a Mir űrállomáshoz repült. Második űrutazásán 1997-ben vett részt: az Atlantist kormányozta a Mirhez, és az űrrepülőgép már össze is kapcsolódott a bázissal. Két év múlva a Columbia parancsnokaként sikeresen állította pályára a Chandra X-ray Observatory röntgen-csillagászati műholdat. Collins negyedik és egyben utolsó küldetésekor nem kisebb és kockázatosabb feladatott kapott, mint a Columbia tragédiája utáni első űrrepülés levezénylését. A parancsnoknő ezúttal is sikeresen helytállt a Return to Flight programban.
Ezredesi rangban lépett ki tavaly a légierő kötelékéből. A következő szavakkal búcsúzott az aktív űrrepüléstől: „Csodálatos volt, de most már a családomé az elsőbbség.”

Kollár Kinga ismét megfutamodott a valós kérdések elől