További 110,5 milliárd forinttal emelkedik az államháztartás hiánya májusban, azaz a hónap végére a teljes évi előirányzat 65,6 százaléka már teljesül is – derül ki a PM tegnap közzétett előrejelzéséből, amely szerint júniusban óriási, 266 milliárd forintos deficit várható, így az év első felében az egész évre tervezett deficit 83 százaléka halmozódik fel az államháztartásban. Az előző évek tapasztalatai alapján a most nyilvánosságra hozott hiányadatok azt jelentik, hogy megszorító intézkedések nélkül az idei hiánycélt sem sikerül tartani.
A pénzügyi tárca adatai az államadósság gyors növekedését mutatják: idén négy hónap leforgása alatt a költségvetés forint- és devizaadóssága 1166 milliárd forinttal emelkedett, tehát az adósságállomány több mint 9 százalékkal gyarapodott. A kimutatásban 2002 májusa óta majdnem 70 százalékkal nőtt a költségvetés adóssága, amely most 13 931 milliárd forintra rúg.
*
Az emelkedő adósság tükröződik a kamatkiadásokban is. Múlt hónapban az államadósság kamatterheire 114 milliárd forintot kellett kifizetnie a költségvetésnek, az első félévi kamatkiadások pedig a PM előrejelzése szerint elérik az 517 milliárd forintot. Gazdaságkutatók az eddig kifizetett kamatok és az emelkedő államadósság ismeretében tarthatatlannak nevezik az idei évre tervezett 822 milliárd forintos kamatkiadási előirányzatot, s 100-180 milliárdos kiadástúllépést jeleznek.
A PM sajtótájékoztatóján Katona Tamás közigazgatási államtitkár nem tartotta szükségesnek, hogy módosítsák az éves államháztartási hiányra vonatkozó 1546 milliárd forintos előirányzatot. Elhangzott, hogy a pénzügyi tárca tárgyalásokat folytat a könyvelői érdekképviseletekkel arról, hogy jövőre a legkisebb méretű vállalkozások továbbra is papír alapon adhassák bevallásaikat, vagyis nem kell majd elektronikus úton beküldeniük azokat.
Létkérdés a költségvetési fegyelem biztosítása Magyarország számára – jelentette ki Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzeti Bankkal közösen, a költségvetési felelősségről szervezett tegnapi konferencián. Kovács Árpád olyan szabályozás kidolgozását sürgette, amely az eddigieknél jobban megalapozott és végrehajtható büdzséhez vezet, mint fogalmazott, egyre nagyobb az igény a költségvetési fegyelem erősítésére és a túlzott eladósodás elkerülésére.
Hasonlóan vélekedett felszólalásában Kopits György, a jegybank monetáris tanácsának tagja, aki gazdaságunk alapvető problémájaként értékelte a túl magas és növekvő államadósságot. Hangsúlyozta: szabályozni kell a költségvetést, a kiegyensúlyozott büdzsé ugyanis a gazdaság érdekeit szolgálja. Kopits szerint a felelős költségvetési politika biztosítja a magas szintű befektetői bizalmat, a mérsékelt kamatlábakat, az alacsony inflációt és az átlag feletti gazdasági növekedést.
A fórumon részt vevő Veres János pénzügyminiszter bejelentette: a közeljövőben három területen, az önkormányzatok, az egészségügy és az oktatás területén javasolnak változtatásokat, elismerte, bizonyos területeken halaszthatatlan döntéseket kell meghozni. A költségvetési tanács felállítását szorgalmazó javaslatokra reagálva kifejtette, egy ilyen testület a kormánytól és a parlamenttől vonna el jogokat, az ellenőrzés szerepét pedig az ÁSZ, az ellenzék és a nyilvánosság be tudja tölteni. Jelentős bizalom- és hitelvesztés történt az elmúlt években – hangoztatta felszólalásában Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki hamisnak nevezte azokat az állításokat, miszerint a reálgazdaságra nem nyomja rá a bélyegét a rosszul működő államháztartás.
Aggályokat fogalmazott meg beszédében Csaba László közgazdász- professzor is, aki úgy vélekedett, hogy törvényben kell szabályozni azt, hogy a mindenkori kormány milyen kötelezettségeket vállal a jövő nemzedékek terhére. Megjegyezte, minél átláthatatlanabb a büdzsé, annál kevésbé lehet tudni, hogy ki és miért felelős.
Tragikusnak nevezte a költségvetés helyzetét Járai Zsigmond jegybankelnök, aki rámutatott: ha pénzügyi válság kényszeríti ki a büdzsé rendbetételét, akkor az mindannyiunknak sokba fog kerülni. A költségvetés állapotára célozva Járai úgy fogalmazott, hogy a választások után kiderült, a király meztelen. Járai szerint a korrupció és az átláthatatlanság jelenleg megkérdőjelezi a költségvetési folyamatok tervezhetőségét. Hozzátette: nemzetközi példák bizonyítják, hogy kiegyensúlyozott költségvetésre van szükség, ez szolgálja az ország érdekét.
Hiánycsúcstartók vagyunk. Továbbra is Magyarország tudhatja magáénak a feltörekvő piaci országok között a legmagasabb folyó fizetésimérleg-hiányt – derül ki az Economist gazdasági hetilap tegnap közzétett rangsorából, amely 25 ország adatait hasonlítja össze. E szerint hazánkban idén 8,1 százalékos GDP-arányos folyómérleg-deficit várható. A második legrosszabb hiányadat Törökországé, amely idén 6,6 százalékos hiányt halmoz fel. Figyelemre méltó, hogy az Economist szerint Magyarországon jövőre lassul a gazdasági növekedés üteme, amely az idén várható 4,2 százalékos bővülés után jövőre 3,8 százalékra esik vissza.
origo.hu
50 helyett 106 kilométer per órával száguldott, ennyit kell fizetnie
