Alig több mint két éve a mentőfőorvosok az OMSZ-nél uralkodó áldatlan állapotokra hívták fel a figyelmet: a mentés és a betegszállítás biztonsága az évtizedes alulfinanszírozottság miatt veszélybe került. A mentővezetők levelükben arra kérték a kormányfőt, hogy segítsen a szervezet stabilizálásában és tartsa távol attól a piaci erőket, érdekcsoportokat. Az egészségügyi szaktárca akkor közleményben tett hitet a mentők megmentése mellett, és Rácz Jenő szakminiszter Takács Zoltánt, a Főnix SOS Rt. menedzserszemléletű vezetőjét helyezte az OMSZ élére. Takács mellett az OMSZ korábbi főigazgatója, valamint az akkori megbízott főigazgató is pályázott a posztra, s egyikük a szóbeli meghallgatáson több szavazatot kapott, mint Takács, mégis alulmaradt. A megbízott főigazgatónak is egy konfliktus miatt kellett távoznia: kincstári biztosok jelentették fel a szaktárcánál, mondván, akadályozta őket munkájukban. Úgy tudjuk, a megbízott főigazgatónak a biztosok „elfelejtették” bemutatni megbízólevelüket, s ő ezt tette szóvá, hiszen a hatályos jogszabályok értelmében joga van tudni, ki és milyen céllal férhet hozzá a legnagyobb állami egészségügyi intézményrendszer dokumentációjához.
Mondhatni: előbb nem szokványos módon átvilágították a szolgálatot, majd egy menedzserszemléletű vezetőt tettek a szolgálat élére.
Két éve a rendszerváltás előtti első számú káderparadicsom értékesítéséből kívánta a kormány kiegészíteni az egészségügyi költségvetést. A Club Aliga és két másik budapesti ingatlan eladásából szerették volna az OMSZ-t rendbe tenni. A Club Aligát 15 milliárd forintos kikiáltási áron kívánták piacra dobni, ekkora összegre becsülték ugyanis az ötvenhektáros komplexum reális piaci értékét. A kincstári vagyon körébe sorolt ingatlanok még 2004-ben átkerültek volna az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-hez, amely értékesítette volna a nagy értékű komplexumokat. A kabinet tervei szerint a vagyonátvételt követően az ÁPV Rt. egyéb privatizációs bevételei terhére előleget fizetett volna az egészségügyi tárcának. Az ingatlanok eladásából befolyó mintegy 18 milliárd forintot a mentők gépjárműveinek és állomásainak a kormányprogramban szereplő fejlesztésére, a sürgősségi ellátórendszer átalakítására, a kórházi struktúraváltás elősegítését célzó keret bővítésére, illetve fejlesztésekre fordítaná a tárca. A három nagy értékű ingatlan árából a háziorvosi alapellátás ügyeleti rendszerét is bővítenék, mintegy száz új ügyeleti ponttal, orvosi rendelővel. Az ÁPV Rt. vélhetően azért fizetett volna előleget a tárcának, mert a Draskovics-csomag 6,77 milliárddal megkurtította a minisztérium büdzséjét. A tárca ez évi fejlesztési-beruházási költségkerete sem fedezi teljes mértékben a kormányprogramban meghirdetett vállalások finanszírozási igényeit.
A tervek azonban nem valósultak meg, így az OMSZ sem kapott tőkeinjekciót. Csupán idén júniusban indulhatott a licit, amikor a Club Aliga üdülőingatlan vagyonkezelési, illetve tulajdonjogára nyílt pályázat útján keres befektetőt az ingatlant kezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Július 25-ig vár árajánlatokat a befektetőktől, a pályázatokat várhatóan egy hónap alatt bírálják el.
n
Szakértők szerint Takács Zoltán a mentőszolgálat alaptevékenységének számító mentést és betegszállítást bizonyos pontjain ellehetetleníti, például a légi mentést átmenetileg korlátozta, majd egy időre a Magyar Honvédséget vonta be a légi mentésbe. Politikusok szerint a kormány a felelős a légi mentésben tapasztalható kaotikus helyzetért, hiszen az Orbán-kormány időszaka alatt hat helikopterbázist üzemeltettek, és egy időben akár öt gép is a legsürgősebb esetekhez siethetett.
A főigazgató számára fontos volt a mentőszolgálati létszám felülvizsgálata. Míg 2005 májusában csoportos létszámleépítésről szóltak a hírek, majd fél év sem telt el, mentők kerestetnek tartalmú hirdetések jelentek meg. Kiderült: a mentőszolgálat létszámát 680 fővel kellene emelni ahhoz, hogy mind a 900 autója bevethető legyen.
„Az Országos Mentőszolgálat közel félszáz mentőkocsija esett ki nap mint nap az évek óta tartó létszámstop miatt a munkából személyzet hiányában, miközben a nem »sürgősségi« betegek sokszor várakozni kénytelenek elszállításukra Magyarországon. A probléma legsúlyosabban az ország középső területét, valamint a dunántúli megyéket érinti, a fővárosban például akár tucatnyi mentőápolóra, gépkocsivezetőre is égető szükség lenne” – volt olvasható az OMSZ honlapján.
Közben repkedtek a tervek, a tervekben pedig a számok. Európa-terv, 100 lépés program, egészségügyi reform.
Az Európa-terv szerint például 2006 végéig évente 25 állomást rendbe kell hozni, és évi 150 új mentőautót kell forgalomba állítani. Információink szerint ennél jóval kevesebbet adtak, adnak át. A legtöbb állomást főként szegény önkormányzatok támogatásával, adakozásával építik. Közben az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a mentésre fordított összeg évről évre kevesebb lett reálértékben számolva, míg az ágazat költségei három év alatt 50 százalékkal nőttek, hiszen egyre drágább lett az alkalmazott technika és az üzemanyag.
Bár az adminisztratív létszámleépítés megtörtént, viszont ötre bővült a főigazgató-helyettesek száma. A korábban leváltott főigazgató előbb munkaügyi bírósághoz fordult, majd a keresetét visszavonta, s főigazgató-helyettes lett. A körülmények ismerete politikai alkut sejtet, mit ahogy politikai nyomásra utal egy rendkívül jó szakembernek bizonyuló – fideszes képviselővé választott – főorvos vezetői megbízatásának a közelmúltban történt visszavonása is.
A mentőszolgálat vezetője Puskás Tivadarnak, a nyugat-dunántúli régió mentőszervezete szakmai vezetőjének vezetői megbízását vonta vissza, mert a mentőfőorvos a Fidesz–KDNP területi listáján parlamenti képviselő lett – értesült idén májusban a Népszabadság. A lap úgy tudja, az országos főigazgató megbeszélést folytatott Puskással. A főigazgató állítólag közölte, hogy a két feladatot – a képviselői munkát és a mentőknél betöltött vezetői posztot – együtt nem lehet ellátni, mindkettő teljes embert kíván. Puskás egyébként tavaly Az év vasi embere címet nyerte el.
A rendszerváltás óta meghatározott kormányzati stratégia nélkül zajlik az egészségügyi szakellátások privatizációja, amely a többi között azzal is jár, hogy bebetonozza a jelenlegi rossz intézményi struktúrát – ezt is megállapítja az ÁSZ az ágazatban folyó magánosításról készült 2006. júniusi jelentése. A szervezet nem tesz igazságot a privatizációról zajló politikai vitában, azt azonban javasolja a kormánynak, hogy dolgozzon ki átfogó egészségpolitikai koncepciót, és abban határozza meg a magánosítás szerepét. A több, magánkézbe adott kórház és rendelőintézet bevonásával is végzett ellenőrzés szerint eddig egyetlen kormányprogram és az arra épülő intézkedések sem határozták meg, mi a célja az egészségügynek a magánszolgáltatók bevonásával. A szervezet elismeri ugyan, hogy a magáncégek – és a rajtuk keresztül érkező többletforrások – javítják az ellátást, de arra hívja fel a figyelmet, hogy a privatizáció az egészségpolitikai célkitűzések ellen is hat.
Az ÁSZ szerint ugyanis a kis kórházak működtetésbe adása – nem szigorúan vett privatizáció, ha a kórházat gazdasági társasággá alakítva a cég működtetési jogát értékesíti a tulajdonos – például a jelenlegi rossz intézményi struktúra fennmaradásához vezet. Emellett jellemzőnek találták, hogy a befektetők megjelenése egy adott területen – például a labordiagnosztikában – a teljesítmény felpörgetéséhez vezet. (Molnár Lajos minisztersége előtt a Pozitron Diagnosztika társaságnál dolgozott.) Ez azt jelenti, hogy a magáncégek bevonását követően az összes vizsgált kórházban és szakrendelőben növekedett az elvégzett vizsgálatok száma. (Korábban már beszámoltunk róla, hogy évente csaknem 50 millió felesleges laborvizsgálatot végeznek; az ÁSZ a jelentésben azt írta: a kérdést külön is át kell tekinteni.) A számvevőszék szintén a privatizáció hátrányának tartja, hogy a spontán magánosítás a területi egyenlőtlenségek kialakulásához is vezet.
Takács Zoltán megkeresésünkre közölte: az OMSZ évtizedes lemaradást pótló fejlesztési programja 2004-ben megkezdődött, az elmúlt két évben 374 új mentőgépkocsit állítottak szolgálatba, felújítottak 50 mentőállomást. Új mentőállomást avattak tizenkét településen, további hetet a közeljövőben avatnak fel.
Mint ígérte, 2007 márciusáig végrehajtják a magyarországi légi mentés átfogó fejlesztési programját. A program első lépéseként 2005 novemberében megalapították a 100 százalékban állami tulajdonú OMSZ Légimentő Kht.-t, lefolytatták az új, korszerű mentőhelikopterek szolgálatba állítását célzó közbeszerzési eljárást. Az új Eurocopter EC135 helikopterekből már három szolgálatba állt, és még kettő érkezik hazánkba. A jövő év első felétől az ország hat pontján, jó lefedettséget biztosítva, korszerű helikopterekkel folyik majd európai színvonalú légi mentés – ígérte a főigazgató. (Elérhetik az Orbán-kormány időszakának statisztikáját. – A szerk.)
Közlése szerint a működési költségek fedezetén felül megvalósított állami fejlesztések összértéke meghaladja a hétmilliárd forintot. – Főigazgatói tevékenységem alatt az intézmény pénzügyi helyzete stabilizálódott, 30 napon túli tartozásállományát felszámoltuk, likviditási nehézsége nincs. Nyilvánvaló, hogy a sokévi lemaradást pótló fejlesztési program minden elemét egyszerre megvalósítani pusztán állami forrásból lehetetlen volna, a betegellátás prioritásait figyelembe véve középtávú programot készítettünk. A program egyes helyi elemeinek (pl. városi mentőállomás újjáépítése) gyors megvalósításához az önkormányzatok szerepvállalása is hozzájárulhat. Erre a közelmúlt számos pozitív példát szolgáltatott – tette hozzá.
A mentés magánosításával kapcsolatos kérdésünkre így válaszolt: a mentés állami feladat, az ellátás minőségének javítását azonban (ahogy az a világban máshol is bevett gyakorlat) akár önkormányzati, akár a „for profit” szférából, vagy magánszemélyektől érkező támogatások is segíthetik. Mindez azonban nem változtat a mentőszolgálat küldetésén, betegeket szolgáló elkötelezettségén, politikai áramlatoktól való függetlenségén, szigorúan törvényes működésén. Mint mondta: jelenleg az OEP által finanszírozott betegszállítások felét végzi az OMSZ. Kijelentette, hogy erőforrásaikat a jövőben is a sürgősségi ellátás színvonalának fejlesztésére kívánják fordítani, míg a személyi és tárgyi felkészültséget nem igénylő feladatok okozta terhelést (amely szerinte sokszor már az életmentést veszélyezteti) csökkenteni szándékoznak.
Arra a kérdésünkre, hogy a mentés magánosítása felvetődött-e, s az új egészségügyi miniszter milyen területeken szeretné az OMSZ tevékenységébe bevonni a magántőkét, azt felelte: a mentés magánosítása nem merült fel, hiszen az olyan, az állampolgárok biztonságával összefüggő alapvető szolgáltatás, amelynek folyamatossága legjobban állami kézben garantálható. Véleménye szerint a kérdés megválaszolásában az új egészségügyi miniszter a kompetens. Nincs ilyen jellegű információja, és reméli, hogy a miniszter nem tervezi a mentés magánosítását.
Szerinte nem volt fejetlenség az elbocsátások és felvételek során, az adminisztratív létszám csökkentése révén felszabaduló álláshelyekre mentőápolókat, gépkocsivezetőket tudtak felvenni.
Mint fogalmazott, Puskás Tivadar esetében kizárólag a régió szakmai vezetői megbízása szűnt meg, kivonuló mentőorvosként továbbra is számítanak munkájára, szaktudására, munkaviszonya tehát az intézménynél folyamatos. Állította, a régió szakmai vezetői megbízás visszavonásának semmiféle politikai oka nincs. Takács Zoltán szerint a döntést a vezetői munkakör ellátására való alkalmasság hiánya alapozta meg. Mint ismeretes, az OMSZ 2005 áprilisa óta a korábbi megyei egységek helyett regionális szerveződésben működik, amely a szakmai vezetőktől új hozzáállást, megyehatároktól független operatív döntéseket igényel. Az első év vezetői munkájának értékelésekor Puskás doktor teljesítménye a megváltozott feladatok szempontjából elmaradt az elvárhatótól – fogalmazta meg állítását a főigazgató. Az 1976 óta a mentőknél dolgozó Puskás Tivadart is megkérdeztük, aki, mint mondta: közalkalmazott, ezért kötik munkahelyének belső szabályai, azaz nem nyilatkozhat.
Természetesen megkerestük Molnár Lajos egészségügyi minisztert is. Sajtómunkatársa a mentőszolgálat magánosításával kapcsolatos kérdéseinkre választ ígért, amelyet egy hét alatt sem kaptunk meg. Mielőtt bárki elveszne a számokban, idézünk az Országgyűlés MSZP-s egészségügyi munkacsoportjának 2002-es anyagából, amelyet az MTI is közölt. „Pest megyében a meglévő 22 mentőállomás mellé újabb négyet kellene létesíteni Visegrádon, Tápiószelén, Budaörsön és Ócsán, hogy a célként kitűzött 15 perces kiérkezési időt el lehessen érni a megyében is.” Nos, eltelt négy év, s Pest megyében most is 22 mentőállomás működik. A mentőszolgálat internetes honlapjának első menüpontja egyébként a következő: Az OMSZ jelene. Ha rákattintunk, anynyit olvashatunk ott: fejlesztés alatt.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
