Egyes politikusok és elemzők szerint a választások kimenetele súlyos politikai válságról tanúskodik, amelyből a kiutat a polgári demokraták és a szociáldemokraták közti, az ország érdekeit szem előtt tartó konstruktív párbeszéd jelentheti. De ha konszenzus hiányában idő előtti választásokra kerülne sor, az sem jelentené Csehországban a demokrácia gyengeségét.
A választás a csehek változás iránti óhaját juttatta kifejezésre. A jobboldali hármas fogat kétszázezres szavazatfölénye több politológus szerint a kétpólusú rendszer irányába mutat. A cseh közvélemény sikernek tartja a kommunisták háttérbe szorítását, valamint egyes jobbra-balra kacsingató kisebb politikai tömörülések távol tartását a hatalomgyakorlástól.
Figyelemre méltó a választások után a Cseh Köztársaság politikai térképének átalakulása. Amíg az ország nyugati része – a történelmi Csehország – egy megye és néhány járás kivételével szinte teljesen az ODS kezében van, a keleti – a morvaországi – részben a dominancia a szociáldemokratáké. Szakértők szerint ennek oka a két országrész eltérő fejlettségi fokában, illetve a munkanélküliség arányaiban rejlik.
A főként a jobboldalt támogató külföldi szavazatokat a dél-csehországi megyében számították az eredményekhez. Így a CSSD és a kommunisták kárára jutott egy újabb mandátumhoz az ODS. Ha ez nem így történt volna, akkor a CSSD és a kommunista párt, igaz, csupán egyetlen mandátumtöbbséggel, győztesként vonulhatott volna a törvényhozó testületbe.

Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére