Az Országgyűlés július 24-én döntött úgy, hogy az egyetemek, főiskolák rektorai csak a gazdasági tanács egyetértésével terjeszthetik a szenátus elé pénzügyi, szervezeti, fejlesztési terveiket. A gazdasági tanács nem önkormányzati testület – tagjainak egy részét a törvény szerint a miniszter jelölte volna ki. A szenátus ugyanakkor autonóm döntéshozó fórum, az általa választott és a köztársasági elnök által kinevezett rektor pedig az önigazgatási jogot megtestesítő tisztségviselő.
Az Alkotmánybíróság szerint a gazdasági tanács egyetértési joga azt jelentette volna, hogy a tanács a maga által megállapított érdeknek rendeli alá, s alapjaiban határozhatja meg a rektori kezdeményezést és a szenátusi döntéshozatalt. Az ilyen jogkört az alkotmány kizárja. Az egyetem, a főiskola – az alkotmány értelmében – autonóm intézmény: szellemi és gazdasági függetlenséget kell hogy élvezzen, csak így válik ugyanis lehetővé a tudományos igazságok kutatása, feltárása és a külső befolyástól mentes tanítás, tanulás. Az alkotmánybírák ezen indokok alapján döntöttek úgy, hogy a felsőoktatási törvény ellentétes az alkotmánnyal, tehát nem léphet hatályba.
*
A jogszabály vizsgálatát – előzetes kontrollját – a köztársasági elnök kezdeményezte. A bírákhoz intézett augusztus 2-i beadványában jelezte: a házelnök sürgősséggel kérte tőle a törvény aláírását és kihirdetését, ám ő ezt nem tartotta lehetségesnek. Sólyom László utalt arra is, hogy az AB tavaly október 27-én már határozatot hozott a felsőoktatási törvénynek a mostanival lényegében megegyező rendelkezéséről, és alkotmánysértőnek nyilvánította azt. A jogszabály új változata ez év júliusában, Hiller István előterjesztésében került a parlament elé – trükkös eljárásban. A kormányzati szöveg csak véleményezési jogot adott a gazdasági tanácsnak. Szabó Zoltán szocialista és Sándor Klára szabad demokrata képviselők és még húsz honatya azonban módosító indítványt terjesztettek be, hogy – úgymond – kiküszöböljék az alkotmányos aggályokat. Ők iktatták a szövegbe a gazdasági tanács egyetértési jogát. Ezzel a változattal sem a kormány, sem az alkotmányügyi bizottság nem értett ugyan egyet, a parlamenti többség azonban elfogadta. Ezzel helyreállt a Magyar Bálint-féle eredeti állapot, vagyis a törvény – az SZDSZ álláspontjának megfelelően – az üzleti érdeknek rendelte alá a szellemi életet: kiiktatta a tudomány művelésének szabadságát. Ezt korrigálta most – immár másodszor – a bírói testület.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke: Felszólítjuk a kormányt, hogy az egyetemi autonómia biztosítása mellett fontolja meg újra a tandíj bevezetését, hiszen a törvény erre vonatkozó részei sem léphettek életbe. Haladéktalanul kezdjen konzultációt az ellenzék, a felsőoktatási intézmények, valamint a hallgatók képviselőivel, hogy közösen találjunk megoldást a felsőoktatás finanszírozására. A kormány egyébként immár fél tucatszor bukott el az alkotmányosság próbáján oktatási kérdésben. Nem értem, mi indítja őket arra, hogy a sorozatos lebukások, hazugságok után újra és újra alkotmányellenes megoldásokkal kísérletezzenek.
Almássy Kornél, az MDF elnökségi tagja: Azt kérjük a kormánytól, hogy végre hagyja békén az egyetemi, főiskolai autonómiát, és tegye lehetővé, hogy a több száz éves hagyományoknak megfelelően tudjanak működni az intézmények, vagyis döntéseiket saját maguk, az oktatók és hallgatók közösen hozhassák meg.
Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője: A felsőoktatási törvényhez benyújtott módosító csomagban csupán egyetlen paragrafust kifogásol az Alkotmánybíróság. Vélhetően kivesszük ezt a passzust és az eredeti szöveg marad érvényben, vagyis a gazdasági tanács továbbra is csak véleményezheti a rektori döntéseket. Vélhetően már az önkormányzati választások utáni első ülésen, október 9-én újból szavazunk a csomagról, így életbe léphet a tandíjra vonatkozó passzus is.
Lapunk többszöri próbálkozás ellenére az SZDSZ egyetlen oktatáspolitikusát sem tudta elérni.
Diákok: tandíjmentes felsőoktatást. Remélem, hogy ez a döntés végre ráébreszti az oktatási és kulturális minisztert és munkatársait, hogy átgondoltan és az érintetteket megkérdezve lehet csak jogszabályt módosítani – reagált az Alkotmánybíróság döntésére Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Az érdekvédő lapunknak kifejtette: bár a köztársasági elnök normakontroll iránti kérelme nem tartalmazott alkotmányossági kifogást a tandíjra vonatkozóan, azt kérik Hiller Istvántól, hogy október 5-ig készítse el azt a módosító javaslatot, amely „tandíjmentessé teszi” a felsőoktatást. Hozzátette: amennyiben ez nem történik meg a határidőig, akkor még októberben megtartják a múlt csütörtökre tervezett tandíjellenes diáktüntetést.
Vicsek Annamária
„Nem hallgathatunk”
