Az első lék az új oktatási törvényen

Az üzleti érdeknek próbálta alárendelni az egyetemek, a főiskolák döntési jogát, és ezzel megsértette a szellemi élet szabadságát a júliusban megszavazott felsőoktatási törvény. Az Alkotmánybíróság (AB) emiatt az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a jogszabályt, így az nem léphet hatályba.

2006. 09. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlés július 24-én döntött úgy, hogy az egyetemek, főiskolák rektorai csak a gazdasági tanács egyetértésével terjeszthetik a szenátus elé pénzügyi, szervezeti, fejlesztési terveiket. A gazdasági tanács nem önkormányzati testület – tagjainak egy részét a törvény szerint a miniszter jelölte volna ki. A szenátus ugyanakkor autonóm döntéshozó fórum, az általa választott és a köztársasági elnök által kinevezett rektor pedig az önigazgatási jogot megtestesítő tisztségviselő.
Az Alkotmánybíróság szerint a gazdasági tanács egyetértési joga azt jelentette volna, hogy a tanács a maga által megállapított érdeknek rendeli alá, s alapjaiban határozhatja meg a rektori kezdeményezést és a szenátusi döntéshozatalt. Az ilyen jogkört az alkotmány kizárja. Az egyetem, a főiskola – az alkotmány értelmében – autonóm intézmény: szellemi és gazdasági függetlenséget kell hogy élvezzen, csak így válik ugyanis lehetővé a tudományos igazságok kutatása, feltárása és a külső befolyástól mentes tanítás, tanulás. Az alkotmánybírák ezen indokok alapján döntöttek úgy, hogy a felsőoktatási törvény ellentétes az alkotmánnyal, tehát nem léphet hatályba.
*
A jogszabály vizsgálatát – előzetes kontrollját – a köztársasági elnök kezdeményezte. A bírákhoz intézett augusztus 2-i beadványában jelezte: a házelnök sürgősséggel kérte tőle a törvény aláírását és kihirdetését, ám ő ezt nem tartotta lehetségesnek. Sólyom László utalt arra is, hogy az AB tavaly október 27-én már határozatot hozott a felsőoktatási törvénynek a mostanival lényegében megegyező rendelkezéséről, és alkotmánysértőnek nyilvánította azt. A jogszabály új változata ez év júliusában, Hiller István előterjesztésében került a parlament elé – trükkös eljárásban. A kormányzati szöveg csak véleményezési jogot adott a gazdasági tanácsnak. Szabó Zoltán szocialista és Sándor Klára szabad demokrata képviselők és még húsz honatya azonban módosító indítványt terjesztettek be, hogy – úgymond – kiküszöböljék az alkotmányos aggályokat. Ők iktatták a szövegbe a gazdasági tanács egyetértési jogát. Ezzel a változattal sem a kormány, sem az alkotmányügyi bizottság nem értett ugyan egyet, a parlamenti többség azonban elfogadta. Ezzel helyreállt a Magyar Bálint-féle eredeti állapot, vagyis a törvény – az SZDSZ álláspontjának megfelelően – az üzleti érdeknek rendelte alá a szellemi életet: kiiktatta a tudomány művelésének szabadságát. Ezt korrigálta most – immár másodszor – a bírói testület.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke: Felszólítjuk a kormányt, hogy az egyetemi autonómia biztosítása mellett fontolja meg újra a tandíj bevezetését, hiszen a törvény erre vonatkozó részei sem léphettek életbe. Haladéktalanul kezdjen konzultációt az ellenzék, a felsőoktatási intézmények, valamint a hallgatók képviselőivel, hogy közösen találjunk megoldást a felsőoktatás finanszírozására. A kormány egyébként immár fél tucatszor bukott el az alkotmányosság próbáján oktatási kérdésben. Nem értem, mi indítja őket arra, hogy a sorozatos lebukások, hazugságok után újra és újra alkotmányellenes megoldásokkal kísérletezzenek.

Almássy Kornél, az MDF elnökségi tagja: Azt kérjük a kormánytól, hogy végre hagyja békén az egyetemi, főiskolai autonómiát, és tegye lehetővé, hogy a több száz éves hagyományoknak megfelelően tudjanak működni az intézmények, vagyis döntéseiket saját maguk, az oktatók és hallgatók közösen hozhassák meg.

Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője: A felsőoktatási törvényhez benyújtott módosító csomagban csupán egyetlen paragrafust kifogásol az Alkotmánybíróság. Vélhetően kivesszük ezt a passzust és az eredeti szöveg marad érvényben, vagyis a gazdasági tanács továbbra is csak véleményezheti a rektori döntéseket. Vélhetően már az önkormányzati választások utáni első ülésen, október 9-én újból szavazunk a csomagról, így életbe léphet a tandíjra vonatkozó passzus is.
Lapunk többszöri próbálkozás ellenére az SZDSZ egyetlen oktatáspolitikusát sem tudta elérni.

Diákok: tandíjmentes felsőoktatást. Remélem, hogy ez a döntés végre ráébreszti az oktatási és kulturális minisztert és munkatársait, hogy átgondoltan és az érintetteket megkérdezve lehet csak jogszabályt módosítani – reagált az Alkotmánybíróság döntésére Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Az érdekvédő lapunknak kifejtette: bár a köztársasági elnök normakontroll iránti kérelme nem tartalmazott alkotmányossági kifogást a tandíjra vonatkozóan, azt kérik Hiller Istvántól, hogy október 5-ig készítse el azt a módosító javaslatot, amely „tandíjmentessé teszi” a felsőoktatást. Hozzátette: amennyiben ez nem történik meg a határidőig, akkor még októberben megtartják a múlt csütörtökre tervezett tandíjellenes diáktüntetést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.