A természetes vizek legyenek horgászati hasznosításúak – követelik a balatoni horgászok, akik szerint a tavon meg kellene szüntetni a piaci, üzleti célú halászatot. Igényüket a Horgászegyesületek Veszprém Megyei Szövetségének elnöke a tegnap befejeződött konferencia zárónyilatkozatának legfontosabb részeként emelte ki. Rajnai Árpád elmondta: az a 60-70 ezer horgász, aki évente felkeresi a Balatont, elsősorban jó halfogó helyet szeretne, de ez teljesül a legnehezebben. A partot ugyanis szinte teljesen körbeépítették, alig van szabad partszakasz, a halállomány pedig egyre csökken. Ezt támasztotta alá előadásában Takács Péter, az MTA Limnológiai és Biológiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa is, aki szerint a tó legismertebb és legkedveltebb halának, a süllőnek létszáma az elmúlt húsz évben a felére fogyott, a gardáé pedig egytizedére csökkent. Megfogyatkozott a ragadozó halak fő táplálékának számító szélhajtó küsz állománya is.
Bóka István, Balatonfüred polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke elmondta: a több eredménytelen próbálkozás után is változatlanul szorgalmazza a tóparti polgármesterek körében, hogy vásároljanak legalább 25 százaléknyi tulajdonrészt a Balatoni Halászati Zrt.-ben. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a horgászegyesületeknek a csónakkikötőik és más létesítményeik fejlesztéséhez a szükséges pénzen túl az is elengedhetetlen, hogy tulajdonjogot, de legalább hosszú távú használati jogot tudjanak szerezni az államtól vagy az önkormányzatoktól az adott területre. Huszár Róbert, a Balatontourist Zrt. képviselője közölte: a déli parton ötven házból álló horgászkemping létesítését tervezik, ahol a horgászturisták rendelkezésére állnak, és minden házhoz tartozik majd egy csónak, lesz horgászbolt és jegykiadás.
Reagált a magyar külügy a brutális ukrán kényszersorozásra és halálra
