A nyugdíjkorhatár felemelését és a jelenlegi kedvezmények mérséklését helyezte kilátásba Draskovics Tibor a Pénzügykutató Zrt. tegnapi nyugdíjkonferenciáján. Az államreform-bizottság vezetője szerint a nyugdíjreformhoz vezető döntések 2007 végén, 2008 elején meg kell hogy szülessenek, hogy minél hamarabb megvalósulhassanak a változások.
A kormánybiztos megjegyezte: bár sürget az idő, nemcsak a túlméretes állami elosztórendszerek lefaragására, hanem egy hoszszú távú „mentális váltásra” is szükség van, jelenleg ugyanis az 1990 előtti évek öröksége az alacsony hatékonyság formájában tovább él. Draskovics Tibor szerint a létszám és a költségvetési keret csökkentése mellett is növelhető a szolgáltatások színvonala. Antal László közgazdász azonban arra mutatott rá, hogy a korhatár várható felemelése a munkanélküliség növekedéséhez vezet, és a kormány szemére vetette, hogy a valós reformok kidolgozása csak az utóbbi hónapokban kezdődött meg. A közgazdász ugyanakkor leszögezte: az egészségügyi és nyugdíjkiadások a GDP arányában immár 3 százalékos hiányt okoznak az eredményszemléletű államháztartási elszámolásban. Pontosan ezért kell önfinanszírozóvá tenni a magyar nyugdíjszisztémát – állítja Bokros Lajos, aki szerint a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok egészségbiztosításának fedezetére kellene fordítani. A Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója svéd mintára egyéni számlákon vezetné a nyugdíjkifizetéseket, és úgy véli, az időskori járandóság nem adható állampolgári jogon, az öregkori szegénységet pedig nem a nyugdíj-, hanem a szociálpolitika keretében kell orvosolni. Augusztinovics Mária, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója azonban úgy látja, hogy egy évtizeden belül tömeges időskori nyomor fenyeget Magyarországon, hiszen sokan nem szereznek nyugdíjjogosultságot, ezért érdemes bevezetni az alanyi jogon járó alapnyugdíjat. A szakember abszurdumnak nevezte, hogy húszéves szolgálati idő alatt 2013 után „egy peták” nyugdíj sem járna az embereknek.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy a demográfiai folyamatok nemcsak a nyugdíj-, hanem az egészségügyi és az oktatási rendszerre is rányomják bélyegüket, így sürgősen orvosolni kell a helyzetet. Konszenzus övezte a korhatár emelését és a rokkantellátás biztosítási alapra történő helyezését is, az előadók pedig rámutattak: a nyugdíjkassza „túlígérte magát”, a jelenlegi működés nem fenntartható.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
