A kormány szeptember 15-i ülésén tárgyalta meg és hagyta jóvá az államreform-bizottság „közszolgálati reform intézkedéseinek” című összefoglalóját. A dokumentum szerint pályázati kötelezettséget vezetnének be az államigazgatás valamennyi köztisztviselői munkakörében; a helyi önkormányzatoknál a vezetői munkaköröket kötnék pályázati eljáráshoz. A központi közigazgatásban létrehoznának egy „kiválasztási bizottságot”, amely rangsort állítana fel a jelöltek között. Törvényi szintű pályázati kötelezettséget vezetnének be a közalkalmazottaknál is, figyelembe véve az egyes ágazati sajátosságokat.
Bevezetnék a „versenyalapú kiválasztást”, első lépésként a központi közigazgatásban, majd a teljes államigazgatásban. Az önkormányzatok esetében mint lehetőség szerepel a versenyvizsga. A közalkalmazottak körében a teljesítményelv érvényesítését a gyakornoki idő kötelezővé tételével biztosítanák. Eszerint pályakezdők esetében a határozatlan idejű kinevezést azok nyerhetik el, akik a kötelező gyakornoki időt teljesítik. A gyakornoki idő hossza egy–három év között változhat az ágazati sajátosságoktól függően.
Bevezetnék a kötelező próbaidőt, ennek leghosszabb időtartama hat hónap lehet, ebből három hónapot kötelező próbaidőként kell kikötni. Bizonyos esetekben hosszabb próbaidő kikötése is indokolttá válhat, például a közoktatásban, ahol a tanévhez igazodóan tíz hónapos próbaidő köthető ki. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a próbaidő alatt rugalmas a jogviszony, mivel az költségek és kötelezettségek nélkül bármikor megszüntethető. A közszféra mintegy 130 ezer fizikai dolgozóját a munka törvénykönyve hatálya alá szerveznék ki, amivel „csökkennek a foglalkoztatási garanciák és az állami gondoskodás terjedelme”.
Egységesen bevezetnék a szakmai alkalmatlanság megállapításának új típusú (kompetenciaalapú), teljesítményértékeléssel kapcsolatos feltételrendszerét. Az egységesítés alapját a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok képezhetik, amely „igazságosabb és költségtakarékosabb” megoldást eredményez.
Ennek megfelelően szakmai alkalmatlanság esetén 30 napos felmentési idővel kell megszüntetni a jogviszonyt.
A köztisztviselők felmondási ideje jelenleg 6 hónap, a közalkalmazottaké pedig 60 naptól 8 hónapig terjedhet.
Rugalmas illetménytáblát vezetnének be, mellyel a dokumentum szerint „növekszik a munkáltató illetménymegállapítással kapcsolatos mozgástere, nagyobb lehetőség lesz a differenciálás érvényesítésére, ugyanakkor megnőnek a munkáltatói szubjektivizmusból eredő kockázati tényezők is”. A köztisztviselőknél csökkentenék a besorolási fokozatok számát, az életkori automatizmust preferáló fizetési fokozatokat pedig megszüntetnék. Az alapilletmény-eltérítés mértékét beépítenék az illetményszorzókba, és felülvizsgálnák a pótlékrendszert, illetve valamennyi nem teljesítményalapú illetményelemet. A közalkalmazottaknál lépcsőzetesen olyan rugalmas illetménytáblákat vezetnének be, melyekben csökken a fizetési fokozatok és a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség szerinti fizetési osztályok száma, valamint lehetőség nyílik – az új kompetenciaalapú teljesítményértékelés alapján – az egyéni előmenetel gyorsítására, illetve lassítására. A vezetők részére önálló illetményrendszert alakítanának ki: besorolási illetmény, valamint a vezetői pótlék helyett alapilletményt és éves prémiumot vezetnének be. A fegyveres és hivatásos állománynál az egyes besorolási osztályokon belül a fizetési fokozatok számának csökkentésével növelnék a beosztásban eltöltött időtartamot. Csak azokat a pótlékokat tartanák fenn, amelyek a dokumentum szerint valóban különleges körülményeket ismernek el, illetve teljesítményalapúak.
origo.hu
Menczer: Ruszin-Szendi Romulusz Ukrajnát dicsőítette és képviselte Magyarország helyett!
