Ősidők óta Agyagfalván gyülekeztek a székelyek, ha valami lényeges, az egész székelység sorsát befolyásoló döntést kellett hozni, sőt itt sereglettek össze és indultak csatába, ha veszély fenyegette a hazát. Miközben a székely nemzetgyűlésről szóló első írásos emlék 1357-ből származik, a székelyek Rákos mezejeként is emlegetett településen 1506-ban tartották a máig legemlékezetesebb gyűlést. A tanácskozás kiváltó oka az volt, hogy II. Ulászló király behajtotta a székelyeken az úgynevezett ököradót, amely ellen a székelyek föllázadtak. Az ötszáz évvel ezelőtt tartott agyagfalvi nemzetgyűlésen a székelyek egyezséget kötöttek Ulászlóval, ugyanakkor megerősítették a székelység kiváltságait szabályozó és biztosító törvényeket is. Az Agyagfalvi Constitutio (alkotmány) például kötelezte a székelyeket, hogy jogsérelem esetén nem ragadhatnak rögtön fegyvert, hanem kötelesek Magyarország közbenjárását kérvén a királyhoz folyamodni kegyelemért. Kimondták azt is, hogy a hazaárulót és a király ellen bujtogatót száműzni kell a Székelyföldről, és az ilyen bűnösnek csak a király vagy az egész székely nemzet kegyelmezhet meg. Orbán Balázs, a Székelyföld leírása szerzője szerint ezzel a törvénnyel a székelység példát mutatott az európai nemzeteknek, hiszen a XVI. század elején kimondta a népfölség intézményét, egy szintre helyezve a király és a nép hatalmát. Az 1848. október 16-i Székely Nemzeti Gyűlés Hidvégi Mikó Imre elnöksége alatt csatlakozott a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz.
origo.hu
Ez vár a magyar nyugdíjasokra 2025-ben – jó hír érkezett
