Akció és történelem

Az ’56-os jubileumi emlékezések áradatában páran a fiatalokra is gondoltak. Az 56 csepp vér című rockmusical szándéka, hogy közelebb hozza szívükhöz a forradalmat, s megéreztesse, mi is történt a szabadságharcos napokban s az orosz tankokkal való szembenézés gyászos heteiben.

Metz Katalin
2006. 10. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ötágú óriáscsillag villog vörösen a játéktér háttérkulisszáján. Mellette kivetítőn korabeli filmhíradós reklámok peregnek. Szónok köszönti a pártzsargon közhelyeivel Sztálinváros lakóit, építőit. 170 forintos nejloninget reklámoz a Luxus Áruház. Az 50-es évek sivár korképei alapozzák meg a hangulatot: ebben a terror korlátozta világban érlelődött az október 23-án kitörő forradalom. A híradó kockáiba belehasít az Egmont-nyitány.
A Papp László-sportaréna elsötétül, s a hatalmas játéktéren puskacsövek torkolattüzei, lángoszlopok csapnak föl – miközben az 56 csepp vér című rockmusical főszereplője, a reverendás Kaszás Attila lép színre, és megidézi a falusi lelkipásztor drámai forradalmi emlékeit. Az Omega-gitáros Mihály Tamás szerezte, Horváth Péter írta és rendezte zenés darab következő jelenetei az ő elbeszélésének eseményeit elevenítik meg. A négy síkra metszett játéktéren – amit inkább küzdőtérnek neveznék – a papra bízott suhancok tánca látható, miközben katonai motorosok sokasága köröz fenyegetően a téren. Ávósok özönlenek a táncosok közé, ütlegelik őket. Itt bomlik ki a szerelmi szál köré épített forradalmi történet. Az isten háta mögötti faluba kitelepített család fiúgyermeke és a helyi ávós főnök lánya között szövődő vonzalom Rómeó és Júlia történetének ’56-os változataként zajlik.
Az akciórendező és ötletadó Pintér Tamás (Oroszlán) a filmek mozgalmasságával tervezte meg a népfelkelés, az ávós, illetve a szovjet katonák csoportos jeleneteit. A tér változatos bejátszásával történelmet idéző forradalmi tablók elevenednek meg. Veress Mónika dzsesszénekesnő messze hangzó szólamán Júlia lírai vallomása csendül fel, a pályakezdő megasztár, Palcsó Tamás (Rómeó) énekhangja érzelmekkel telített; kettejük szerelmi duettje bensőséges. A kezdő énekesektől nem várhatunk el színészi teljesítményt, mint ahogyan a musical műfaja sem a sokrétű szerepeké, s mindenekelőtt a zenére bízza a hatáskeltést. Miller Zoltán, az ávóslövedéktől elesett Mercutio száma a slágerek biztonságával szól. Seres Zoltán, a helyi orosz parancsnok hatásosan karikírozza a megszállók cinizmusát. Forgách Péter, az ávós Őrnagy emberi pillanatot él át fia siratásakor. Kaszás Attila templomi nagyjelenetének drámai énekszólamában az éggel pöröl a fiatal életekért – ő az, aki emberi esendőségében vállán viszi a történetet. A játéktéren feltűnő páncélos, a záporozó sortüzek, a nagyszabású látvány sokkolóan idézik meg a fiatalság számára a tragikus történelmet. Végül a finálé diadalmas zenéje a gyász fölé emelkedik.
(56 csepp vér. Írta és rendezte Pintér Tamás ötlete alapján Horváth Péter. Zeneszerző: Mihály Tamás. Főszereplők: Kaszás Attila, Veress Mónika, Palcsó Tamás.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.