Jogi úton vesz elégtételt a Magyar Nemzet a B’nai B’rith Első Budapesti Közösség kiadásában megjelent Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2004–2005-ben című esszékötet szerkesztőin és kiadóján. A tegnap bemutatott kötetben külön fejezetet szenteltek lapunk állítólagos antiszemitizmusának. A magyar és angol nyelvű kiadvány egyik szerkesztője, Gerő András történész hangsúlyozta: feltűnő, hogy a két világháború közötti nyílt zsidózás helyett egyfajta kódnyelv született, és az antiszemitizmus intellektuálisabbá vált. A könyv öszszeállítási szempontjait firtató újságírói kérdésre a történész leszögezte, mindig az adott szöveg kontextusa dönti el, éppen mi minősül antiszemita közbeszédnek.
Lapunk véleménye szerint a szóban forgó tanulmány nem tényeken, hanem véleményen alapul, súlyosan megsértve a Magyar Nemzet munkatársait, olvasóit és üzleti érdekeit.
Csermely Péter főszerkesztő-helyettes kifejtette: „A megélhetési rettegőknek most újra meg kellett jelentetniük egy kötetet, hogy bebizonyíthassák, hogy járnak nekik a különböző támogatások és ösztöndíjak, külön fejezetben foglalkoznak a Magyar Nemzettel, ami nonszensz, és különösen az állításuk, vagy kiindulópontjuk, hogy a Magyar Nemzet azzal leplezi őrjöngő antiszemitizmusát, hogy egyáltalán nem közöl antiszemita írásokat, viszont külpolitikai tárgyú cikkeiben és nemzetközi lapszemléiben bírálja Izrael állam politikáját.”
Dobrev Klárának valaki tartozik 210 millió forinttal
