Apartheidrendszer felé tartunk

Egy kirekesztő, multimilliárdos, diktatórikus, zárt univerzumban létező elit áll szemben az utcán lévő tömegekkel, amelyeket terrorelhárító rohamegységek kergetnek, kardlapoznak, ez a tévék jóvoltából mindenki előtt világossá vált – Hegedűs Zsuzsa szociológus október 23. egyik tanulságát ebben látja, éppen ezért optimista.

Október 23. óta a hazugságok folynak tovább, a jogállammal, az alapvető erkölcsi normákkal szembeni támadások intenzívebbek lettek – jelentette ki a XII. Polgári gondolán tartott megnyitó- beszédében Martonyi János volt külügyminiszter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) elnöke. Hegedűs Zsuzsa szociológus kifejtette: a forradalom ötvenedik évfordulója alapvető változást hozott, hiszen még Sztálin, Hitler és Rákosi diktatúrájában sem fordult elő az, hogy egy elzárt, kirekesztő kisebbség teljesen lezárt univerzumban ünnepelt a Kossuth téren, míg az utcákon antiterrorista rohamegységek kardlapozták, lőtték és kergették a közterekre vonuló tömegeket. Szerinte Magyarország társadalmi szerkezete ma afrikai modell felé közelít, ahol a jövedelmek 67 százalékát egy pár száz főből álló multimilliárdos csoport bírja, míg hatvan százalék a létminimum környékén él. Úgy vélte, Gyurcsány Ferenc reformdiktatúrát épít a fejlesztési pénzek szétosztásának felügyeletével is, ez apartheidrendszerhez, valóban erőszakhoz vezethet, és akik ehhez az eszközhöz nyúlnak (ezt egyébként Hegedűs Zsuzsa elutasítja), azoknak igazuk is lesz.
– Félelmetes gyanú kínoz, hogy a forradalmat nem lehet megúszni – ezt Fábry Sándor humorista mondta. Utalva Antall József néhai miniszterelnök egyik kijelentésére, hogy „tetszettek volna forradalmat csinálni”, Fábry megkockáztatta: úgy néz ki, most tetszünk. – Hogy itt gazdák lesznek, tüntetések és sztrájkok lesznek, a polgári engedetlenségnek minden formája lesz, az valószínű – vélekedett Fábry, aki szerint az emberek részben az igazságtalansággal való szembesülés miatt vonultak utcára, részben mert megtörtént az a csoda, hogy „ugyanazok, akik ezt az országot negyven év alatt ellopták, ellopták még egyszer”. Fábryt leginkább az értelmiség hihetetlen viselkedése szomorítja el, hogy ugyanazt halljuk tőlük, mint amit Rákositól: aki nincs velünk, az kollaboráns fasiszta disznó. Fodor „Gáborkát” hozta fel példaképpen, aki „már semmi mást nem tud előszedni, mint az Árpád-sávos zászlóval kapcsolatos vízióit”. Úgy vélte, új „kerekasztalt” kellene létrehozni, mert ez a demokrácia ebben a formában nem működik, a „túlélési milliárdos yuppie-kból álló köztörvényes társaságnak” pedig hátrébb kellene lépnie.